A fenésedés éve
A görögdinnye növényvédelmi tapasztalatairól Sándor László, a Nunhems Hungary termékspecialistája számolt be. A fenésedés (Colletotrichum orbiculare) a legveszélyesebb kórokozó ebben a kultúrában, és nem csak nálunk. Sándor László szerint tíz levéltünetből kilencet ez okoz. A fertőzéshez csapadék kell, így például Spanyolországban alapvetően kisebb a kártétele. Az egyik hazai, nyugati határszélen termelő kertésznél az április 15-i ültetéstől augusztus végéig 754 milliméter eső esett, ilyen körülmények esetén a legjobb növényvédő szerrel, technológiával sem lehet megvédeni a dinnyét, így a szokásos 100 helyett 90 tonna termett hektáronként, amiből 30 tonnát be sem szállítottak a földekről a termésen látható tünetek miatt.
Fenésedéskor kezdetben 3-4 milliméter átmérőjű, szabálytalan alakú, szürkésbarna szegéllyel határolt foltok jelennek meg a leveleken. A száron besüppedő ovális foltok alakulnak ki, melyek körülölelhetik a szárat. A dinnye héján is besüppedő foltokat okoz a fertőzés, és a számuk napról napra rohamosan nő, főként 18-24 °C-on, és ha a nedvességborítás meghaladja a 12 órát.
A vetésforgó hiánya és a fóliatakarás egyaránt növeli a fenésedés kockázatát. A tápanyag-utánpótlásnál pedig figyelni kell az arányokra, a nitrogén nemcsak gyorsabb növekedést, hanem lazább szöveti szerkezetet is eredményez, így a növény ellenállósága romlik. A növényvédő szerek jó szórásképe, borítottsága ugyancsak segíti a védekezést. Szerrotációval az utolsó szedésekig egészségesen kell tartani a lombot. A kontakt hatóanyagokból csak a réz engedélyezett a görögdinnye termesztésekor. 8-10 hetes védekezési intervallumot kell túlélni, de szisztémikus szerekből van annyi, hogy ez a szerrotáció megoldható. A növényvédelmi kezelések önmagukban azonban nem fogják megoldani a problémát, fitotechnika, technológia is kell, például fontos aláforgatni a növényi maradványokat a talajba, említette Sándor László.
A kiskultúrák – amilyen a dinnye is – növényvédelmét könnyíti, hogy a szükséghelyzeti engedélyek helyett egyre több növényvédő szer engedélyezésében működött közre a NAK kiskultúrás munkacsoportja, tette hozzá Göcző Mátyás.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) görögdinnye-termesztésre gyakorolt várható hatásáról Horváth Béla tartott vitaindítót. A rendszer adminisztrációja nem egyszerű, szinte könyvelőt kell fogadni ahhoz, hogy a díjat bevallja és befizesse a termelő. Az EPR-díjat raklapra, göngyölegre, mindenre fizetni kell. Aki csomagol és áruházláncba szállít, annak 10-15, mások szerint 50 forinttal lesz kevesebb haszna egy kilogramm dinnyén. Ezt a többletköltségét nem tudja érvényesíteni a termelő, örül, ha a heti árat kialkudja. Pedig muszáj lenne, az azonban
Sárgadinnyét is kevesebben termelnekA sárgadinnyének nincsenek jellegzetes hazai körzetei, mondta a piacot jól ismerő Roszik Tamás termelő. Ráadásul idén visszafogottan ültettek a kertészek, féltek attól, hogy a fogyasztók visszafogják a vásárlást a romló gazdasági helyzetük miatt. Utólag kiderült, hogy több termést is el lehetett volna adni az idei 15 ezer tonnánál. Roszik Tamás szerint nem azért hagynak fel egyre többen ezzel a kultúrával, mert az emberek nem szeretik a sárgadinnyét, hanem azért, mert a termelése kockázatos és nem mindig éri meg. A csomagolás, szállítás sokat drágult. A szakember abban hisz, hogy nagyobb mennyiségen arányaiban kevesebb a többletköltség. Az áruházláncok is szívesebben dolgoznak azzal, aki minél hosszabban tud szállítani, ezért is fordulnak többször az import felé. Együttműködéssel ugyanakkor a hazai termelők is rendelkezhetnének akkora árualappal, ami az áralkunál is erősítené őket. A hazai termesztésű fajták közül több pöttyösödik, és a pulton tarthatósága is rövidebb annak a termésnek, amit a földről szedtek föl. A fóliában termesztett sárgadinnye tovább tartható pulton, mert az időjárás viszontagságai minimális mértékben károsíthatják az állományt. A másik véglet, amikor a megállapodott mennyiség teljesítése érdekében nem teljesen érett áru megy be az áruházakba, akkor a fogyasztó nem kapja azt az ízélményt, amit várt. A jobb pulton tartás érdekében az árukezelési technológiában fejlődnünk kell, és jó lenne, ha ezt támogatással segítené a kormányzat, mondta Roszik Tamás. A termelőknek pedig arra kellene figyelniük, hogy az árak tükrében ne növeljék vagy csökkentsék nagymértékben a területet egyik évről a másikra, mert az piaci zavart okoz. |
Kényes kérdés
A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete és a NAK egyetért abban, hogy ha a dinnyeértékesítési idényben valamelyik áruházlánc olyan árat alkalmaz, ami veszélyezteti az ágazat jövedelmezőségét, akkor ezt a sajtóban közzéteszik, mondta Horváth Béla. Tervezik, hogy hét-tíznaponként frissülő rendszert indítanak, ahol előre jelzik a mennyiségeket és az esetleges dömpinget. Így az áruházlánc nem hirdeti meg hetekre előre az akciót, hanem akkor indíthatja azt, amikor tényleg sok hazai termés van. Ha két kamionnyi dinnye van az országban, az nem jelenti, hogy elkezdődött a dinnyeszezon.
A román dinnye egy része a nagybani piacon köt ki, ahol a belépéshez elegendő a befotózott őstermelői igazolványt bemutatni a telefonon, és így egy termelői regisztrációval több nem nyilvántartott zöldség-gyümölcs nepper is bejuthat. Volt rá példa, hogy ellenőrzéskor az „őstermelő” nem tudta, hogy hol termesztette a kajszit, amit nagy mennyiségben árult, a fia segítsége kellett a „korrekt” válaszhoz. A lebukott árusokat a hatóság megbírságolta és kikísérte a piacról. Jó lenne, ha be sem jutnának, hangzott el a szakmai ülésen.
Az is elhangzott, hogy vannak olyan országok, ahol az üzletek egy részében kiírják a termékekre a termelői beszerzői árat, így a fogyasztó tisztában van vele, mennyit kap érte a termelő. A szakmai ülésen azt is javasolták, hogy a marketingben továbbra is hangsúlyozni kellene a zöldségek- gyümölcsök egészségmegőrző szerepét.
