Emellett napirendre kerültek növényvédelmi gondok, kereskedelmi kérdések és az egész kertészeti ágazat helyzete is.

Az ülést Mártonffy Béla nyitotta meg. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke igen szemléletesen foglalta össze a kertészeti ágazat helyzetét, kitért arra, hogy az elmúlt bő harminc évben milyen folyamatok és események vezettek a mostani állapotokhoz. A rendszerváltozással – a többi kelet-európai országtól eltérően – mi a tervgazdaságból egyből a piacgazdaságra tértünk át, a gyors átmenetre az újdonsült gazdák nem voltak felkészülve sem kommunikáció, sem együttműködés, sem piaci ismeretek tekintetében.

Tapasztalat híján

Ebből a helyzetből nagyjából tíz év alatt állt növekedési pályára az ágazat, majd a 2004-es uniós csatlakozáskor újra csökkenő időszak következett. A nyugati tagországokkal szemben hazánkban néhány kivételtől eltekintve nem működött a termelői összefogás, így nem tudtunk megfelelni a kereskedelmi láncok igényeinek, ami óriási importnyomást eredményezett. Kellő tapasztalatok híján a termelői szervezeti rendszer nem hozta a várt sikereket, a megalakult tészek többnyire csak felvásárlóként működtek. Ezzel szemben az EU más országaiban a gazdák közösen termelnek, egyeztetik, milyen fajokat, fajtákat milyen piacra szánnak, így a kereskedelmi tárgyalásokon sokkal sikeresebben tudnak fellépni. Ez a fajta együttműködés hazánkban csak néhány tésznél működik jól.

A termelői együttműködés másik szerepe a vidékfejlesztési támogatások belső elosztása a piachoz igazodva. Európában a csomagolást, áruvá készítést is a termelői szervezetek tartják kézben, pont úgy, ahogy a feldolgozó szektort is, sőt van, hogy ők hozzák létre a feldolgozóüzemeket.

Csak összefogással megy

A dinnyés társadalom húsz év alatt 5-6 ezer hektár felületet veszített el, bár a teljesítménye javult. Idén 2870 hektáron termeltek dinnyét. Az ágazatot is sújtja a szélsőséges időjárás, a növénybetegségek, a hullámzó árak. Sokan úgy vélik, hogy csak az ágazat tisztulása után lehet fejlődni, ez pedig a termelői kör szűkülésével jár. A NAK országos kertészeti és beszállítóipari osztályának alegységeként működő dinnye munkacsoport vezetője, Horváth Béla szerint sok igazság van ebben, de a kertészet zsugorodása nem a letisztulásból adódott, hanem a sok nehéz év vezetett idáig. A helyzeten javítani úgy lehet, ha a kertészek összefognak, és ezt a dinnyetermelőknek is meg kell érteniük.

Ez az év a dinnyéseknek kicsit jobb volt, mint az előző. A hazai ellátást már meg tudják oldani, de egy-két exportpiacot is vissza kellene még szerezni, mondták többen. Vannak jó fajták, a gazdák tudnak termelni, az összefogást azonban erősíteni kell. A felvásárló szervezetek helyett pedig a termelői érdekeket figyelembe vevő tészekre van szükség.

A 2023-as szezon értékelése a térségi elnökök beszámolójával folytatódott.

Hevesben augusztus végén befejezték a szedést, ott már 200 hektár sincs a dinnye termőterülete, és sok az egy-két hektáros termelő. A fenésedés gondot okozott a körzetben. A hevesi termelők zömmel belföldre értékesítenek, a kisebb területen gazdálkodók út mellett árulnak és helyi kereskedőknek adják a dinnyét. Azok pedig 200%-os árréssel is dolgoznak, és arra sem veszik a fáradságot, hogy a göngyölegről leszedjék a fogyasztói árat, amikor visszaviszik a termelőhöz. Úgy vélik, hogy az egy-két hektáros gazdákkal nehéz összefogást kovácsolni, ám ellenpéldát is említettek: Dél-Tirolban az almatermelők átlagosan 1,1 hektáron dolgoznak, és nagyon jól megy a közös értékesítés. Azon a termelői szemléleten kellene változtatni, hogy mindenki gyorsan, a többieket megelőzve iparkodik értékesíteni.

Baranyában 170 hektáron termeltek dinnyét az idén, és ez a terület várhatóan maradni is fog. Korán kezdték a szezont és két hétig jól áron értékesítették a dinnyét, utána azonban az állomány felét elverte a jégeső, jött a fenésedés, végül összességében közepes évet zártak.

Békésben nem tudtak korán ültetni, de a fóliaalagutak alatt jól fejlődtek a palánták. Április–májusban hideg éjszakák voltak, júniustól azonban kedvezett az időjárás a növényeknek. Medgyesegyháza környékén viszonylag időben kezdtek értékesíteni, majd július 20. és augusztus 5. között mérséklődött a kereslet. Akiknek szakaszos ültetéssel augusztus végére is maradt dinnyéjük, azok jól jártak. Ahol nem volt vad- és rágcsálókár, jó évet zárhattak. A megyében 1050 hektár volt a dinnyeterület, és a növekedést elsősorban a munkaerőhiány korlátozza, mondta Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke.

Baranyában mindenütt volt idén jégverés, akkora jég is esett, hogy a fóliát átszakította és az asztalt is összetörte, mondta Horváth Béla. A jelenlegi biztosítási lehetőségek sem jelentenek tökéletes megoldást. Egy hektárra 500 ezer forint a jégkárbiztosítás díja, egy 40 hektáron gazdálkodó nem tud 20 milliót e célra kifizetni. A kárenyhítési alap mellett a krízisalap is az önvédelmi rendszer része.