0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 20.

Értékelték a dinnyeidényt

A NAK dinnye munkacsoportja és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete által a közelmúltban szervezett szakmai tanácskozáson értékelték az idei hazai és nemzetközi dinnyehelyzetet.

Emellett napirendre kerültek növényvédelmi gondok, kereskedelmi kérdések és az egész kertészeti ágazat helyzete is.

Az ülést Mártonffy Béla nyitotta meg. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke igen szemléletesen foglalta össze a kertészeti ágazat helyzetét, kitért arra, hogy az elmúlt bő harminc évben milyen folyamatok és események vezettek a mostani állapotokhoz. A rendszerváltozással – a többi kelet-európai országtól eltérően – mi a tervgazdaságból egyből a piacgazdaságra tértünk át, a gyors átmenetre az újdonsült gazdák nem voltak felkészülve sem kommunikáció, sem együttműködés, sem piaci ismeretek tekintetében.

Elveszítettük a feldolgozóipar nyolcvan százalékát, és a maradék nagy része is külföldi kézben van. Ez nagy érvágás volt a magyar kertészetnek, és napjainkban is érezhető a negatív hatása. Az akkori politikai küzdelmek közepette szinte a teljes kereskedelmünk a nemzetközi vállalatok kezébe került. A rendszerváltás után évi 1,3 millió tonna termék piacát vesztettük el.

Tapasztalat híján

Ebből a helyzetből nagyjából tíz év alatt állt növekedési pályára az ágazat, majd a 2004-es uniós csatlakozáskor újra csökkenő időszak következett. A nyugati tagországokkal szemben hazánkban néhány kivételtől eltekintve nem működött a termelői összefogás, így nem tudtunk megfelelni a kereskedelmi láncok igényeinek, ami óriási importnyomást eredményezett. Kellő tapasztalatok híján a termelői szervezeti rendszer nem hozta a várt sikereket, a megalakult tészek többnyire csak felvásárlóként működtek. Ezzel szemben az EU más országaiban a gazdák közösen termelnek, egyeztetik, milyen fajokat, fajtákat milyen piacra szánnak, így a kereskedelmi tárgyalásokon sokkal sikeresebben tudnak fellépni. Ez a fajta együttműködés hazánkban csak néhány tésznél működik jól.

A termelői együttműködés másik szerepe a vidékfejlesztési támogatások belső elosztása a piachoz igazodva. Európában a csomagolást, áruvá készítést is a termelői szervezetek tartják kézben, pont úgy, ahogy a feldolgozó szektort is, sőt van, hogy ők hozzák létre a feldolgozóüzemeket.

Bár a hazai szabályozás biztosítja az összes lehetőséget, a siker érdekében jelentős szemléletváltozásra van szükség.
Göcző Mátyás, Horváth Béla és Mártonffy Béla vezették a munkacsoport ülését

Csak összefogással megy

A dinnyés társadalom húsz év alatt 5-6 ezer hektár felületet veszített el, bár a teljesítménye javult. Idén 2870 hektáron termeltek dinnyét. Az ágazatot is sújtja a szélsőséges időjárás, a növénybetegségek, a hullámzó árak. Sokan úgy vélik, hogy csak az ágazat tisztulása után lehet fejlődni, ez pedig a termelői kör szűkülésével jár. A NAK országos kertészeti és beszállítóipari osztályának alegységeként működő dinnye munkacsoport vezetője, Horváth Béla szerint sok igazság van ebben, de a kertészet zsugorodása nem a letisztulásból adódott, hanem a sok nehéz év vezetett idáig. A helyzeten javítani úgy lehet, ha a kertészek összefognak, és ezt a dinnyetermelőknek is meg kell érteniük.

Ez az év a dinnyéseknek kicsit jobb volt, mint az előző. A hazai ellátást már meg tudják oldani, de egy-két exportpiacot is vissza kellene még szerezni, mondták többen. Vannak jó fajták, a gazdák tudnak termelni, az összefogást azonban erősíteni kell. A felvásárló szervezetek helyett pedig a termelői érdekeket figyelembe vevő tészekre van szükség.

A 2023-as szezon értékelése a térségi elnökök beszámolójával folytatódott.

Szabolcsban szeptember 20-ig tartott a szezon. Két éve valamelyest szűkült a terület, idén azonban nőtt, és várhatóan jövőre még nagyobb lesz, mert a gabonásoknak rossz évük volt, így lesznek, akik közülük kertészeti kultúrát indítanak majd.

Hevesben augusztus végén befejezték a szedést, ott már 200 hektár sincs a dinnye termőterülete, és sok az egy-két hektáros termelő. A fenésedés gondot okozott a körzetben. A hevesi termelők zömmel belföldre értékesítenek, a kisebb területen gazdálkodók út mellett árulnak és helyi kereskedőknek adják a dinnyét. Azok pedig 200%-os árréssel is dolgoznak, és arra sem veszik a fáradságot, hogy a göngyölegről leszedjék a fogyasztói árat, amikor visszaviszik a termelőhöz. Úgy vélik, hogy az egy-két hektáros gazdákkal nehéz összefogást kovácsolni, ám ellenpéldát is említettek: Dél-Tirolban az almatermelők átlagosan 1,1 hektáron dolgoznak, és nagyon jól megy a közös értékesítés. Azon a termelői szemléleten kellene változtatni, hogy mindenki gyorsan, a többieket megelőzve iparkodik értékesíteni.

Baranyában 170 hektáron termeltek dinnyét az idén, és ez a terület várhatóan maradni is fog. Korán kezdték a szezont és két hétig jól áron értékesítették a dinnyét, utána azonban az állomány felét elverte a jégeső, jött a fenésedés, végül összességében közepes évet zártak.

Az egész kertészeti ágazat zsugorodik, a kisebb dinnyetermelők közül is sokan feladják

Békésben nem tudtak korán ültetni, de a fóliaalagutak alatt jól fejlődtek a palánták. Április–májusban hideg éjszakák voltak, júniustól azonban kedvezett az időjárás a növényeknek. Medgyesegyháza környékén viszonylag időben kezdtek értékesíteni, majd július 20. és augusztus 5. között mérséklődött a kereslet. Akiknek szakaszos ültetéssel augusztus végére is maradt dinnyéjük, azok jól jártak. Ahol nem volt vad- és rágcsálókár, jó évet zárhattak. A megyében 1050 hektár volt a dinnyeterület, és a növekedést elsősorban a munkaerőhiány korlátozza, mondta Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke.

Baranyában mindenütt volt idén jégverés, akkora jég is esett, hogy a fóliát átszakította és az asztalt is összetörte, mondta Horváth Béla. A jelenlegi biztosítási lehetőségek sem jelentenek tökéletes megoldást. Egy hektárra 500 ezer forint a jégkárbiztosítás díja, egy 40 hektáron gazdálkodó nem tud 20 milliót e célra kifizetni. A kárenyhítési alap mellett a krízisalap is az önvédelmi rendszer része.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: