Kaliforniában bevált gyakorlat
Maher El Rwahnih, a kaliforniai Davisben működő Foundation Plant Services (FPS) igazgatója mindkét konferencián bemutatta a náluk már működő gyakorlatot. Az FPS nemcsak előállítja, hanem teszteli, fenntartja és forgalmazza is a kórokozómentes szőlő-, gyümölcsfa-, olajfa-, rózsa-, szamóca- és édesburgonya- szaporítóanyagokat. A központ a nemesítési anyagok és az importfajták első szűrőállomása is. 2015 óta évente változó mennyiségű (csak szőlő esetén 40-100) fajta tesztelését kell megoldaniuk, melyek nagy része kezdetben fertőzöttnek bizonyul. Az FPS a biológiai indexelés helyett bevezette és ma már rutinszerűen és az USA hatósága által elfogadottan használja a HTS-t a kiindulási növényanyag tesztelésére. Protokolljuk szerint a beérkező anyagot HTS-sel vizsgálják. Vírusfertőzés esetén először mentesítés történik, hőkezelés utáni mikroszaporítással (hajtáscsúcs-oltás).
A vírustesztelést a forgalmazási engedély megadása előtt kétszer végzik el HTS-sel és RT-PCR-rel, először a nyugalmi periódus előtt a már fásodott vesszőből háncskaparékból, majd a minimum hathónapos nyugalmi állapot után kihajtó levelek nyeléből. A kérdéses teszteket mindig megismétlik. Ha a növény átesett a vírusmentesítésen, a tesztelés csak egy nyugalmi periódus után kezdhető el, azért, hogy az esetleg a növényben maradó vírus megfelelő koncentrációt érjen el.
A konferencia résztvevői mind egyetértettek abban, hogy közös kutatásokat kell végezni és a módszert közösen optimalizálni, hogy az mihamarabb elfogadottá és engedélyezetté válhasson. Davisben eddig 31 vírust írtak le HTS-sel, de csak egy (GRGV, Grapevine red globe virus) esetében vált szükségessé az azonnali szabályozás. Rámutattak arra, hogy a módszerrel a jelen levő vírusvariánsokról aktuális szekvenciainformációt kaphatunk, a genom változása nyomon követhető, és így az RT-PCR-hez használt primerek szekvenciája felülvizsgálható, aktualizálható.
Az ideiglenes engedély megadása lehetővé teszi, hogy a kezdetben vírusmentesnek bizonyult fajták szaporítását azonnal megkezdjék, és így a karantén leteltével már forgalmazható mennyiségű szaporítóanyag álljon rendelkezésükre.
Még nem automatizálható
Csoportunk 2013-ban, a NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Intézetének Diagnosztika csoportjaként kezdte el növényi minták (először szőlő) HTS-sel való vizsgálatát vírusdiagnosztikai céllal. A módszer használatával az utóbbi tíz évben számos vírus első hazai előfordulását állapítottuk meg nemcsak termő, hanem szőlő alanyültetvényeken is, illetve gyümölcsösök (kajszi, őszibarack, alma) felmérésekor. A módszert csoportunk alapkutatási kérdések megválaszolására használja, elsősorban a hazánkban előforduló vírusok jelenlétének feltérképezésére.
A telepítéskor használt egészséges szaporítóanyag kulcsfontosságú az ültetvények gyors termőre fordulása és hosszú élettartama szempontjából. A szaporítóanyag gazdaságilag fontos kórokozóktól való mentessége csak a megfelelő certifikációs szabályok betartásával valósítható meg. Éppen ezért fontos, hogy ezek a valós veszélyt jelentő kórokozókat szabályozzák és azok kimutatására alkalmas és elérhető lehetőséget javasoljanak. A HTS-t a növényegészségügyben használó kutatók és a növényvédelmi állomások munkatársai folyamatosan dolgoznak a certifikációs szabályozások reformján, ami a közeljövőben biztosan megtörténik. Csak ilyen szabályok betartásával és lehetőségek támogatásával van remény arra, hogy a termesztők tesztelt és káros kórokozóktól mentes szaporítóanyaggal létesítsék az ültetvényeiket, ami a vegetatívan szaporított növények termesztése esetén létfontosságú lenne.
Dr. Várallyay Éva
