0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

Az erdőtüzek táplálják az óceánokat?

2017 végén óriási tűzvész tombolt a kaliforniai Santa Barbara megyében. A helyi egyetem törölte az órákat, és a vezetőség az N95-ös maszk viselését javasolta, jóval azelőtt, hogy a COVID-járvány miatt ez elterjedté vált volna.

A levegő füsttel és hamuval telítődött, ám a Thomas névre keresztelt bozóttűz hatása nem korlátozódott a szárazföldre és a levegőre. Hatalmas mennyiségű hamu került az óceánokba, és a kutatókat foglalkoztatni kezdte ennek hatása a tengeri élővilágra – írja a ScienceDaily.

Illusztráció

A Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem (UCSB) tudósai felfedezték, hogy

az erdőtűz hamuja tápanyagként szolgál a tengeri rendszereknek, és a táplálékhálózat alján élő mikrobák hasznosítják azt. Ez ellentétes azzal, ahogy a hamu az édesvízi ökoszisztémákban viselkedik, ahol is gyakran toxikus hatással bír.

Az eredményekről a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban számoltak be.

Mivel egy nagy tűzvész perzselte fel a régiót, az UCSB kutatói kíváncsiak voltak a hamu hatására a part menti ökoszisztémákra. Sajnos az egyetlen hasonló tanulmány, amelyet találtak, vulkáni hamuval foglalkozott, amelynek kémiai összetétele nagyon eltérő. Az erdőtüzek hamujával kapcsolatos tanulmányok az édesvízi ökoszisztémákra összpontosítottak, ahol a túl nagy mennyiségű törmelék gyakran mérgező hatású.

Mivel a csapat már korábban betervezett egy tengeri kutatást, megragadta a lehetőséget egy újabb vizsgálat elvégzéséhez. „Mindezt néhány hét alatt terveztük meg” – mondta a vezető szerző, Tanika Ladd, aki akkor még doktorandusz hallgató volt.

Illusztráció

Mivel a bozóttűz lángjai december 4-én csaptak fel, a kutatóút pedig 17-én indult, a csapat kutatási tervei között nem szerepelt az erdőtűz hatásának vizsgálata. Emiatt gyorsan módosították az útitervet, gyorsan kiküldték a támogatási kérelmeket, és átdolgozták a teljes menetrendet.

Eleanor Arrington, az UCSB egykori doktorandusza a város környékén lévő autók szélvédőjéről gyűjtött hamut, és azt körülbelül 24 órán keresztül tengervízben áztatták, majd kiszűrték a szilárd hamurészecskéket. Ezután a visszamaradt csurgalékvíz különböző koncentrációit tengervizes kultúrákba öntötték, és négy napig inkubálták őket a kutatóhajó fedélzetén.

A mérések kimutatták, hogy a szerves szénrészecskék mennyisége, melyből a biomassza mennyiségére lehet következtetni, jelentősen megnőtt a hamucsurgalékot tartalmazó mintákban a kontrollhoz képest. Ez arra utal, hogy a planktonok jobban növekedtek ezekben a mintákban, és több szenet kötöttek meg a légkörből a fotoszintézis során.

Ladd a mintákban oldott tápanyagokat is vizsgálta. A hamu feldúsította a tengervizet, különösen nitráttal, nitrittel és ammóniummal, amelyek remek nitrogénforrások az összes fotoszintetizáló élőlény számára. Az oldott szerves nitrogén mennyisége szintén megnőtt. A csurgalékvizet tartalmazó mintákban több kovasav is volt, amelyet a planktonok, például a kovamoszatok használnak mikroszkopikus vázuk készítéséhez.

A hamu fémeket is adott a tengervízhez, például rezet és vasat. A fémek hatása azonban kétféle lehet az élővilág számára. Szükségesek az élettani folyamatokhoz, de nagyobb koncentrációban, ahogy az édesvízi ökoszisztémákban előfordulhatnak, mérgezőek.

Illusztráció

Természetesen az óceán sokkal nagyobb, mint egy patak, folyó vagy tó, így a hamu sokkal jobban felhígul a tengeri ökoszisztémákban. Ladd és szerzőtársai úgy készítették el a mintáikat, hogy ezt lemodellezzék. Az erdőtűz törmelékének puszta mennyisége képes elpusztítani az édesvízi ökoszisztémákat, ami sokkal kisebb kockázatot jelent a jelentősen nagyobb méretű óceánban, ahol a hamu leülepedhet a fenékre. A kutatók azt is vizsgálták, hogy a fény átszűrődésének mértékére hatással vannak-e a vízbe kerülő részecskék, azonban semmilyen ilyen jellegű káros hatást nem találtak.

Ez a tanulmány betekintést nyújt az erdőtüzek hamujának a tengeri élővilágra gyakorolt hatásába, azonban mindez csak a jéghegy csúcsa. A part menti ökoszisztémákban a tápláléklánc alján lévő élőlények esetében megnövekedhet a megtermelt biomassza mennyisége, azonban hogy ez milyen hatással van globálisan az élővilágra, azt egyelőre nem tudni.

A tüzek hatása attól függően is változhat, hogy mi ég, és milyenek a helyi környezeti viszonyok. A Santa Barbara-csatorna például gyakran nitrogénszegény, így a hamu hozzájárulhat ahhoz, hogy a kaliforniai partok mentén az ökoszisztéma növekedjen. Akárhogy is, a tüzek tápanyagot és energiát szállítanak a szárazföldről az óceánba, ami figyelmet érdemel, különösen az erdőtüzek rendszerének változása miatt.

Forrás: ScienceDaily

Magazin ajánló: