Törley József 1907-ben bekövetkezett váratlan halálát követően felsége, Sacelláry Irén méltó síremléket állított férjének és másfél éves korában elhunyt kislányának. A szecessziós stílus keleti elemekkel díszített változata sokáig Budafok-Tétény egyetlen 20. századi műemléke volt. Sacelláry Irén kora híres műépítészével terveztette meg a síremléket, mely a Törley József által megvásárolt hathektáros Udvarhegyi-dűlő legmagasabb pontján áll.
A fővárosból Dél-Budára érkezőket már a Leányka utcai felüljárónál fogadja a mauzóleum tornyának látványa. Az épületet Olaszországból hozott építőanyagokból emelték olasz építő- és kőfaragómesterek. A kupoladobon körbefutó színes üvegablakok, valamint a szentélyboltozat egykori üvegborítását Róth Miksa készítette. Az altemplom lejáratának két oldalán, valamint a keletelt főbejárat oldalfalain Damkó József szoborreliefjei láthatók. Úgy a kriptalejáró, mint a kápolnabejárat bronzbetétes tölgyfa ajtói igen művészi kivitelben készültek. Az altemplom főhelyén egymás mellett áll a két üres carrarai márvány szarkofág, mely egykor a gyáralapító és felesége földi maradványait rejtette. Az özvegy 1920-as évek elején keletkezett végrendeletében a római katolikus egyházra hagyta a mauzóleumot, a mellette felépült gondnoki és kertészlakást, valamint a hathektáros terület felső egynegyed részét.
És bár az ötvenes évek elején előbb a Törley-kastélyban állomásozó szovjet katonák lőszerraktáraként szolgált a mauzóleum, majd két évig a magyar honvédség céljait szolgálta, szerencsére maradandó kár nem keletkezett. Aztán az ötvenes évek közepétől a mauzóleum magára maradt. Erre az időre tehető, hogy huligánok az altemplom kapuját betörték és a szarkofágokból kirángatva a koporsókat a bennük lévő halottakat meggyalázták.
A környékbeli barackosok gazdái, észlelvén a történteket, értesítették a temetkezési intézetet, amely – anélkül, hogy az oldalági rokonokat értesítette volna – elszállította és ismeretlen helyen eltemette a maradványokat. Így történhetett, hogy a mai napig nem tudjuk, hol nyugszanak Törley József, felesége és kislányuk földi maradványai. A mauzóleum totális pusztulása a hatvanas, hetvenes évekre tehető. A szipusok, csövesek, hajléktalanok mindent szétvertek, a kápolna padjait elégették, a szentélyt és az oltárt teljesen lerombolták. A kápolna freskói és az altemplom díszítőfestése is ezekben az években semmisült meg.
Az 1990-es években a Budapesti Városvédő Egyesület Promontor-Tétény munkacsoportja kisebb állagmegőrzési munkát végzett, a Sarló utca felőli lejárati lépcsőt, a kápolna előtti 11 gránitlépcsőt felújíttatta, valamint az épületkülsőt homokfúvással megtisztíttatta.
