Krizantémok és hagymások
Az elmúlt évek zöldfelületi fejlesztései között említette meg az előadó az evangélikus templom kertjét, melynek átalakítását az önkormányzat finanszírozta. A zeneiskola zöldjét nagy örömmel használja a lakosság, megújult a református templom és a régi katolikus templom kertje is. Lépésről lépésre haladnak, hallottuk. A város két körforgalma közül az egyiket 130 négyzetméter egynyáriágyás díszíti, a másikba cserjéket és évelőket ültettek.
Hagymásokból 2023 őszén 19 200 darabot ültettek el, ebből 11 200-at vásároltak, a többi saját nevelés. Ennek módszere a következő: májusban, amikor elkezdik kiemelni a kétnyáriakat, a hagymásokat is felszedik, amik akkor épp elkezdik a következő évi fiókhagymáikat fejleszteni. A hagymákat kiszedés után papírdobozokban tárolják meleg, száraz, világos helyen. Mivel ezek a növények minden tápanyagot visszajuttatnak a hagymába, a papírdobozban is kifejlesztik az új hagymáikat. Augusztusban megpucolják, osztályozzák és ősszel kiültetik őket. A város központi részeire vásárolt hagyma kerül, a külső részekre saját nevelésű, ami megmarad, azokat a cserjeágyásokba ültetik. A cserjék között nyíló hagymások életük végéig ott maradnak.
Keresik az új fajtákat
Az utóbbi öt évben több mint 20 ezer cserjét, 6 ezer tő évelőt ültettek el, cserjéből több mint 50 fajtát. Folyamatosan figyelik az újdonságokat, mert az éghajlatváltozás miatt le kell cserélniük egyes növényeket. Évekkel ezelőtt például sok Potentilla-fajtát ültettek, de ma már nem tudják őket életben tartani, lesül a levelük. Új füvesítésük nincs, mert nem tudják megtartani, a homokon folyamatosan öntözni kellene. A növényágyásokat mulcsozzák, a cserjéket a telepítést követően három-négy évig intenzívebben öntözik, évente egyszer visszametszik, kétszer-háromszor gyomlálják.
Együttműködések
A város két multinacionális cége néhány éve megkereste az önkormányzatot, hogy szeretnének zöldfelületet gondozni a városban úgy, hogy a pénzt is ők adják hozzá. Kérték, mondják meg, mit hova szeretnének ültetni, ők kifizetik a növények árát, és csapatépítő tréning során el is ültetik, mesélte a főkertész. Évek óta nagy sikerű a kapcsolat, éves viszonylatban cégenként 1-1,5 millió forintot költenek a városra.
A pusztuló fenyveseket megpróbálják fokozatosan leváltani tölgyerdőre, a helyi környezetvédő egyesület, a Pilisi Parkerdő Zrt., a lakosság és a szajkók bevonásával. A szajkók kedvelt elesége télen a makk; egy részét későbbi élelemkészletnek eldugdossák a földbe, és mivel elfelejtik, hova rejtették, a magok ott maradnak és kicsíráznak. Ha folyamatosan van táplálék-utánpótlás a számukra, akkor nem nyúlnak az eldugott tartalékhoz.
Sajnos egy projektben csak egy évig lehet számolni a lakosság érdeklődésével, részletezte az előadó. Az első évben még sokan segítettek, tavaly már senki sem, ezért idén a kezdeményezés minden munkafázisa a főkertészre maradt.
Kisák Péter 2015-ben eltervezte, hogy megismerteti a lakossággal azt a sok szép növényt, ami körülveszi őket. Mindennap feltesz a Facebook-oldalára egy Veresegyházon található növényt rövid leírással és helyi fotóval. Ma már több mint 3100 növényről olvashatnak az érdeklődők. Munkatársainak telente tart oktatásokat, rovarhoteleket készítenek, szívvel-lélekkel dolgoznak együtt. A Virágos Magyarország mozgalom hazai díjai igazolják, hogy valamit jól csinálnak, fejezte be az előadását Veresegyház főkertésze.
Fotók: Megyesi Éva, Kisák Péter
