0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 10.

Mindig van választás!

Az utóbbi időben a szántóföldi növény­termesztésben dolgozó gazdálkodók szembesültek talán a leglátványosabb módon a környezeti, gazdasági és piaci viszonyok egyszerre történő változékonyságával és kiszámíthatatlanságával.

3. A szántóföldi növénytermesztés területén az eredményes gazdálkodáshoz vezető úton szintén működő stratégia lehet a termelési szerkezet tudatos differenciálása, bővítése.

A régi paraszti bölcsesség, amely mindig a több lábon állásra törekedett, ma is megállja a helyét. Ennek lényege a széles körben termesztett öt fő kultúrnövény (búza, kukorica, árpa, napraforgó, repce) mellett többféle – az ukrán mezőgazdaság által jellemzően nem termelt vagy legalább nem exportált – növényi kultúra termesztésbe vonása.

Ezzel csökkenteni lehet egy-egy gazdaság erős kitettségét a főbb kultúrák általunk nem befolyásolható nemzetközi piaci folyamatoktól függő értékesítési nehézségeitől. Természetesen sok más szakmai haszon is nyerhető ezekkel a kultúrákkal, legyen szó a termelési kockázatok megosztásáról több növény között, lehetnek jó elővetemények vagy éppen a diverzifikáltabb vetésforgó jobb a talajnak.

Ezek közé az alternatív szántóföldi kultúrák közé sorolható a szója, a cirok, a köles, az olajlen, a pillangós virágúak családjába tartozó vöröshere vagy lucerna, a mák, a rozs, a tritikálé, illetve az ipari kender is.

Speciális gépi technológia igazán csak a pillangósvirágúak és az ipari kender termesztéséhez kell, mák és szója betakarításhoz elegendő egy speciális betakarítógép vagy vágóasztal, de egyébként ezek termesztése egy szántóföldi növénytermesztő gazdaság eszközparkjával is megoldható.

Megfelelő döntés lehet a méhlegelők vagy vadföldek növényeinek, a zöldtrágyanövények vagy a különböző köztes növények vetőmagtermesztése, ahogyan a szántóföldi zöldségtermesztés is.

4. Előremutató gazdálkodói lépés lehet a magas hozzáadott értékű értékláncokhoz történő egyéni vagy kollektív csatlakozás. A növényi alapanyag termelésével foglalkozó gazdaságok előtt lehetőségként felmerül az értékes feldolgozott termékek előállításában és értékesítésében érdekelt vállalkozások koordinációja, ami Nyugat-Európában bevált és működő modell. Működhet lényegében bármely növényi kultúrában, lényeg a megbízható üzleti partner igényeinek megfelelően történő fegyelmezett termelési tevékenység folytatása, optimális esetben termelői együttműködésben.

5. A mostani piaci viszonyok között sokaknak érdemes ugyancsak átgondolni, milyen módon tudják kihasználni az agártámogatási rendszer zöld kompenzációs támogatásait a jövőben.

Mérlegelni kell, nem éri-e meg az agrár-környezetgazdálkodási programban részt venni, vagy az ökológiai gazdálkodás keretei között folytatni a tevékenységüket, hiszen 2024-ben ezekhez, a korábbról már ismert támogatási programokhoz is lehet majd újra csatlakozni.

Idetartozik az ökológiai földhasználat-váltást ösztönözni kívánó, jövő évben megnyíló beruházási és a kapcsolódó fenntartási támogatási lehetőség. A karbonsemlegességi piac nyújtotta lehetőségekhez történő csatlakozás is szintén új jövedelemforrási lehetőséget jelent a termelők számára.

A gazdálkodók előtt az igazi kihívás tehát az, hogy megfelelő döntéseket kell hozni: ki milyen fokon hajlandó alkalmazkodni és a változó környezethez igazítani gazdálkodói tevékenységét a fennmaradás, a jövőbeni eredmények és sikerek érdekében? A jó döntések meghozatala egyéni és nemzeti érdek egyaránt. Azt szeretném, ha ezekről az alkalmazkodási stratégiákról minél több szakmai beszélgetés, közös gondolkodás zajlana az ágazatban. Homokba dugni a fejünket nem szabad, alakítsuk mi a jövőnket! Mert mindig van választás!

Feldman Zsolt
mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság