Új hatóság szabályozza

Egészen más jellegű problémák adódnak a geotermikus energia felhasználása során, amiről két előadás is elhangzott. Fancsik Tamás, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) földtani igazgatója mutatta be a 2023. március 1-je óta engedélyező hatóság tevékenységét. Korábban a termálvíz kinyerése és visszasajtolása a vízügy hatáskörébe tartozott, senki nem foglalkozott a geotermikus energia átfogó hasznosításával. Az SZTFH jogkörébe tartozik a geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának engedélyezése, és az ahhoz kapcsolódó hatósági feladatok.

A termálvíz kivétele továbbra is a vízügyhöz tartozik, és azok a beruházások, amelyek március 1-je előtt a vízjogi tervezési engedéllyel valósultak meg, ezentúl is vízügyi felügyelet alatt maradnak.

A földtani szolgálat feladata, hogy megalapozza a nagy kockázatú geotermikus beruházásokat, amelyekkel távhőt vagy villamos energiát szolgáltatnak. A szolgálat meghatározza azokat a területeket, ahol érdemes fúrni. Ezt a meglévő kutatási eredményekre, a geotermikus potenciálra és a hőpiac igényeire alapozza. Összesen 158 településen végzik el ezt a munkát, ebből 41-ről már megállapították, hogy jó adottságok vannak a geotermikus energia hasznosításához. További méréseket végeznek ott, ahol nincs elég földtani információ, Budapesten pedig külön földtani kutatási programon dolgoznak, hogy a meglévő fürdők mellett hogyan lehet még jobban kihasználni a kedvező adottságokat.

Geotermikus energia hasznosítása

Magyarországon 15 éve tevékenykedik a Mannvit Kft. a hőszolgáltatás, geotermikuserőmű-építés területén, mutatta be a céget az ügyvezetője, Molnár Gábor. A geotermikus energiát többféleképp lehet hasznosítani, a legegyszerűbb megoldás a hőszivattyú, amivel 200 méteres mélységig hatolva 12-30 °C-os hőmérsékletkülönbséget tudnak nyerni. Termálvízért ennél mélyebbre kell fúrni, akár 1500 méterig is, de 30-80 °C-os hévíz az eredmény. Ennél mélyebbről már nagyon meleg vizet lehet felszínre juttatni. A termálvíz mellett zárt szondával is kinyerhető a hő a földfelszín mély rétegeiből. A termálenergia kis helyen folyamatos energiaellátást szolgáltat, ráadásul szén-dioxid kibocsátása nélkül, egyetlen és nagy hátránya, hogy igen drága maga a beruházás. A hő újratermelődik, viszont a termálvizet ki lehet meríteni, ezért kell visszasajtolni a kihűlt vizet.

A visszasajtolás nehézségi foka a vízadó réteg típusától függ. Porózus homokkőbe nagyon nehéz, karsztos mészkőbe viszont gyerekjáték visszajuttatni a vizet. Magyarország nagy részén pannon homokkőből nyerjük a termálvizet.

A geotermikus energiát hűtésre is felhasználhatjuk, ami a nyári hasznosítást teszi lehetővé. A 60-80 °C-os hővel 5-25 °C-os hűtést lehet elérni abszorpciós rendszerrel.

A Mannvit Kft. építette a turai erőművet egy régi olajkútra alapozva. Zárt szondás hőkitermeléssel egy 3 megawatt teljesítményű erőművet hoztak létre.

Megoldhatatlan 2027-ig

A kerekasztal-beszélgetésen az előadókon kívül részt vett az Árpád Agrár Zrt.-nél a termálvíz-hasznosítást irányító Nagygál János, illetve Báló Gábor, az EnergySun Kft. cégvezetője. Elhangzott, hogy az MVM arra törekszik, hogy gyorsan csatlakozhassanak a visszwatt-rendszerű erőművek 500 kW teljesítmény alatt. Arra újra figyelmeztetett Brulich Ákos, hogy előre tudni kell, van-e lehetőség a hálózati csatlakozásra, mert ha nincs, nem tudnak elszámolni a pályázattal. Báló Gábor szerint sokan akarnak napelemes rendszert kiépíteni az energiaár-robbanás miatt, de gyorsan változik a szabályozási környezet és nehéz értelmezni a jogszabályokat.

A geotermikus energia hasznosításakor figyelembe kell venni, hogy egy új beruházás milyen hatást gyakorol a meglévőkre, az SZTFH által engedélyezett kutatásoknak is ki kell térni erre, hangsúlyozták. A kertészeket természetesen a termálvíz visszasajtolása érdekelte legjobban.

A másik probléma, amit Nagygál János érzékeltetett, hogy a visszasajtoló kutak teljesítménye jóval kisebb, mint a termelő kutaké. Szentesi kísérletben derült ki, hogy a szivattyúk névleges teljesítményénél jóval kevesebb vizet tudtak visszajuttatni, nem egészen a termelő kút vízhozamának a felét. Ez azt jelenti, hogy egy termelő kúthoz két visszasajtolóra lenne szükség. Mezőgazdasági termelésnél nem értelmezhetők az ehhez szükséges milliárdos összegek. Azt is felmérték ugyanakkor húsz szentesi kútnál, hogy amikor nincs kitermelés, sok víz mozdul el a mélyebb rétegek felé, illetve esős évek után nagyobb a nyomás és magasabb a vízszint a kutakban.

A felszín alatti vízbázisok védelme mindenképpen indokolja a visszasajtolást, mert a felhasználók és a hatóság is érzékeli, hogy csökkennek ezek a víztestek. A 2027 bürokratikus határidő, biztosan kevés a hátralevő idő a megoldásra.