Ebben segítettek a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet évzáró tanácskozásának előadásai.

Valaha öntözés nélkül is termeszthettünk növényeket, manapság akkor is gondolnunk kell az öntözésfejlesztésre, amikor van elég csapadék, hangsúlyozta bevezetőként Szigeti Szabolcs, a Nemzeti Földügyi Központ agrár- vidékfejlesztési elnökhelyettese az öntözés kapcsán. A KSH adatai szerint 2021-ben 90 ezer hektárt öntöztek a gazdálkodók, és 200 ezer hektárra volt érvényes vízjogi engedély.

Vízgazdálkodási közösségek előnyben

Az eltérő birtokszerkezetből adódóan elég sok a nehézség ezen a téren, amit a legújabb, fenntartható vízgazdálkodási közösségek támogatásáról szóló pályázattal kíván orvosolni a kormány. Ennek értelmében legalább 100 hektárra, illetve ültetvények esetében 10 hektárra lehet ilyen jogi személyiséget alapítani, és két tag is elég hozzá. A tulajdoni lapra is bejegyzik, hogy vízgazdálkodási közösség működik a területen, így nem lehet más célra, például napelemparknak használni a földet. A fenntartható vízügyi közösségek 2024-ben 50+15% támogatásra számíthatnak.

Jelenleg 275 ilyen közösség működik hazánkban, melyek 79 ezer hektárral növelték az öntözött területet, valamint további 2000 hektáron tervezik az öntözés fejlesztését. Egyéni pályázók 25 ezer hektárra kértek támogatást, vagyis eddig körülbelül 100 ezer hektárral sikerült bővíteni az öntözhető területeket Magyarországon. Leginkább Győr-Moson-Sopron megyében és az Alföldön élnek a lehetőséggel a gazdálkodók.

A főművi fejlesztések hatóterületeit az Országos Vízügyi Főigazgatóság határozza meg. Jelenleg négy nagy fejlesztés van folyamatban, a Nyírség, Debrecen, a Homokhátság és Mórahalom vízutánpótlása.

A pályázati lehetőségekkel kapcsolatban Szigeti Szabolcs hangsúlyozta, hogy a gyümölcsösök telepítésének kötelező eleme az öntözés, önálló öntözésfejlesztési pályázatok pedig 2024 áprilisában jelennek meg a tervek szerint. Azokhoz viszont az elvi vízjogi engedélyt kell csatolni.

Engedély-kiterjesztésre törekszik a Nébih

A növényvédő szerek engedélyezéséről tájékoztatta a résztvevőket Szűcs Csaba, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növényvédelmi és Borászati Igazgatóságának vezetője. A hivatalt érintő változás, hogy 2023. augusztus 23-tól Nemes Imre a Nébih elnöke, a növényvédelmi igazgatóság pedig a Budaörsi útról a Dayka Gábor utca 3. alá költözik, mondta bevezetőként. Felhívta a figyelmet a hamisított növényvédő szerek használatának veszélyeire, majd hangsúlyozta, hogy minden értékesítési célra termelt növényről permetezési naplót kell vezetni. Szántóföldi kultúrákban a rovarölő kezelésekről pedig 10 hektárnál nagyobb területen e-permetezési napló az előírás.

Az AKG rendszer annyiban változik 2024-ben, hogy csak a hatóanyagokról készítenek negatív listát, azaz a nem használható hatóanyagokat sorolják fel, nem a termékeket. Az AÖP-ben az eddiginél korábban, már 2024. február 1-jére el kell készíteni az öt listát a felhasználható készítményekről (méhekre veszélyes/kockázatos szerek, mikrobiológiai készítmények, kondicionálók, forgatás nélküli művelés szűkített hatóanyagai, biológiai ágensek).

A Nébih célja, hogy kevesebb szükséghelyzeti engedélyt adjon ki, és így megfeleljen annak a kitételnek, miszerint ezt a lehetőséget csak a más észszerű módszerekkel elháríthatatlan veszélyek esetére tartja fenn. Inkább a kiskultúrás munkacsoportban, szakmai szervezetekkel együttműködve igyekeznek kibővíteni egyes növényvédő szerek engedélyét. A 2020-ban indult munka 2023-ban felgyorsult és 80 készítmény engedélyét terjesztették ki nem egészen 500 kultúrára. Új elem, hogy adatot kell szolgáltatni a felhasználásukról.