Földhivatali eljárás
Ha termőföldként nyilvántartott művelési ágú területen szeretne valaki építkezni (szántó, rét, legelő, szőlő, gyümölcsös, fásított terület) és azt egyéb körülmények is lehetővé teszik (pl. helyi rendezési terv szerinti övezeti besorolás), akkor még a beruházás megkezdése előtt le kell folytatni a földhivatalnál a területre vonatkozó végleges más célú hasznosítási eljárást.
Jellemzően a következő beruházások esetén vesznek igénybe mezőgazdasági területeket: ipartelep (zöldmezős beruházások), udvar, telephely, napelemes kiserőmű kialakítása, építéshatósági tevékenységek (raktár, üzemcsarnok, lakóház, mezőgazdasági létesítmény építése), vízügyi beruházások (halastó, víztározó kialakítása, mederbővítés), egyes bányászati tevékenységek, vonalas létesítmény beruházása (út-, kerékpárút-építés, vasútfejlesztés, csatornaépítés stb.).
Kétkörös eljárás
A járási földhivataloknál kérelmezhető művelés alóli kivonási eljárás (végleges más célú hasznosítás) leegyszerűsítve egy „kétkörös” eljárás. Először a hatóság kiad egy határozatot, ami gyakorlatilag elvi engedély arra, hogy a hivatal hozzájárul a kérelmező által felvázolt beruházás megvalósításához igénybe venni kívánt termőföld művelésből történő kivonásához. A hatóság által kiadott határozat ezen túl tartalmazza a talajvédelmi terv alapján a talajvédelmi hatóság által tett előírásokat, valamint a földvédelmi járulék mértékét. A határozat négy évig érvényes, és ha nem valósul meg a tervezett beruházás, akkor érvényét veszti. Egy érintett ingatlan esetén az eljárási díj 30 ezer forint.
A második körben, az ún. átvezetési eljárásban a kérelmező ismét kérelemmel fordul a földhivatalhoz, amelyben a beruházás elkészültét igazolja (pl. használatba vételi engedéllyel) és kéri a tulajdoni lapon a korábbi mezőgazdasági terület művelési ágának valamilyen kivett státuszra történő átvezetését. Az eljárásban csatolni szükséges a korábbi határozatban megállapított földvédelmi járulék megfizetésének igazolását, valamint a hatósági eljárási díj megfizetését, melynek mértéke ingatlanonként 6600 forint.
Humuszgazdálkodási tervA végleges más célú hasznosítási eljáráshoz elkészült talajvédelmi terv felméri az érintett teljes területen található humusz mennyiségét és javaslatokat tesz a mentésre. A tervezésnek ebben a fázisában jellemzően még nem tudható, hogy az igénybe vett területen mekkora lesz az építéssel, burkolással, azaz talajmegbontással járó munkálatok teljes nagysága. Viszont a beruházás további engedélyezése során, például az építéshatósági eljárásban már ezek az adatok is ismertek. A humuszgazdálkodási terv hivatott bemutatni, hogy a korábbi talajvédelmi terv szerint a teljes területre kiszámolt humuszmennyiségből mennyi a tényleges beépítéssel érintett területrészen a mentendő humuszos feltalaj. Ezen túl a terv ismerteti a mentett humusz ideiglenes tárolásának lehetőségeit és helyét, valamint a humusz későbbi felhasználásának beruházói elképzelését is. A humuszgazdálkodási tervet nemcsak talajvédelmi szakértő készítheti el, hanem a beruházás tervezője is. |
Lehetséges szankciók
Ha nem zongorázzuk végig a földhivatali eljárást, akkor úgynevezett engedély nélküli termőföld-igénybevétel történik, amelynek kapcsán több hatóság is eljárást indíthat a beruházó ellen. A földhivatal a tevékenységet engedély nélküli más célú hasznosításnak minősítheti. Ekkor utólagos kérelemre engedélyt adhat a tevékenység folytatásához, avagy elrendeli az eredeti állapot helyreállítását. Jellemzően mindkét esetben szükség van talajvédelmi tervre, és a földhivatali szankció a szokásos földvédelmi bírságnak a háromszorosa.
Emellett önmagában már a humusz bolygatásával is szankcionálható tevékenységet végez a beruházó, ha arra nincs engedélye. Termőföldön végzett talajbolygatás, humuszleszedés esetén a talajvédelmi hatóság többféle bírságtételt alkalmazhat. Az egyszerűbb eset, amikor nem megfelelő termőföldhasználat miatt kap bírságot a beruházó, ennek mértéke 30-50 ezer forint hektáronként. Ha azonban a humuszos termőréteg engedély nélküli eltávolítása miatt szab ki bírságot a talajvédelmi hatóság, akkor területarányosan hektáronként akár 1 millió, de legalább 500 ezer forint a bírság. Ebből is látható, hogy mind a tulajdonosnak, mind a beruházónak érdeke, hogy rendelkezzen a területen végzett tevékenységre a megfelelő engedélyekkel és tervekkel.
Mandula Róbert
talajvédelmi és igazságügyi szakértő
talajzona.hu
