A beruházónak az esetek nagy részében talajvédelmi és humuszgazdálkodási tervet is készíttetnie kell.
A talajvédelmi tervek – ahogy a nevükből kiderül – a talajvédelmi hatósági eljárásokat megalapozó szakanyagok. A 90/2008-as FVM rendelet tartalmazza, hogy milyen típusú talajvédelmi tervek milyen beruházásokhoz készülhetnek, és a tervek formai, illetve tartalmi követelményeit is részletezi. A tervtípusok közül a humuszmentési talajvédelmi terv (humuszos termőréteg mentését megalapozó talajvédelmi terv) a beruházásra vagy beépítésre szánt területen található humusz mennyiségi és minőségi vizsgálatával foglalkozik. A tervet készítő talajvédelmi szakértő a helyszínen felméri a beruházás talajvédelmi szempontú lehetőségeit, a talajra potenciálisan veszélyt jelentő tevékenységeket és azok hatásait.
A minták az adott mérésre akkreditációval rendelkező talajtani laboratóriumokba kerülnek. Az elkészült vizsgálati eredmények és a helyszíni szemle tapasztalatai alapján a szakértő elkészíti a talajvédelmi tervet, amelyet elektronikus úton, digitális aláírással ellátva, vagy nyomtatott formában átad a megbízónak.
Ki készítheti el?Csak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által vezetett talajvédelmi szakértői nyilvántartásban szereplő személy készíthet talajvédelmi tervet. A Nébih által kiadott, a talajvédelmi szakértői regisztrációról szóló igazolásban szerepel, hogy az adott személy (szakértő) milyen talajvédelmi tervtípus készítésére jogosult. A humuszmentési talajvédelmi terv az egyszerűbb talajvédelmi tervek közé sorolható, így ennek készítésére gyakorlatilag minden bejegyzett és regisztrált szakértő jogosult. |
A laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvek minden esetben a talajvédelmi terv mellékletét képezik. A talajvédelmi tervek elkészülése a megbízott szakértő leterheltségétől, valamint a laboratórium vizsgálati idejétől függ. Általánosságban elmondható, hogy a laboratóriumok egy-két héten belül kiadják a beszállított minta eredményeit a szakértőnek, utána már csak az ő leterheltségén múlik, hogy mikor készíti el a tervet.
A beruházónak is hasznos
A tervet a vármegyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai bírálják el, és kötelezően betartandó előírásokat tesznek a területen lévő humuszos termőréteg mentésével, ideiglenes tárolásával és annak későbbi végleges felhasználásával kapcsolatban. Mindennek a célja a termőföld, a lassan és nagyon hosszú idő alatt kialakuló humuszos feltalaj védelme, valamint a beruházások során letermelt és mentett humuszos feltalaj későbbi felhasználásának szabályozása.
Azon túl, hogy egyes földvédelmi eljárások esetében a kérelem kötelező mellékletét képezi a talajvédelmi terv, fontos információkat tartalmaz a beruházónak is. Abból ugyanis megtudja, hogy van-e mentendő és külön kezelendő humusz az igénybe vett területen, kell-e azzal foglalkozni az építkezés előtt. Akkor beszélhetünk kötelezően mentendő humuszról, ha a feltalaj humusztartalma meghaladja az 1%-ot, és nem rendelkezik talajhibával.
Az is előfordulhat, hogy nem lehet az érintett földterületen felhasználni a humuszt, például a beépítési százalék miatt, illetve olyanra is akad példa, hogy a beruházó a mentendő humusz egészét vagy egy részét nem akarja ott tartani. Ilyen helyzetben a kiszállított humuszmennyiség után a talajvédelmi hatóság részére úgynevezett talajvédelmi járulékot kell fizetni. Ennek mértéke a talajminőségtől függően köbméterenként 150-250 forint. A talajvédelmi járulék megfizetése után a mentett humusz idegen helyen rendeltetésszerűen, eredeti funkciójának megfelelően felhasználható, akár értékesíthető is. Idegen mezőgazdasági területen történő hasznosításához azonban a talajvédelmi hatóság előzetes hozzájárulására van szükség.
