Az elmúlt másfél évben a biodiverzitás fogalomkörét volt szerencsém megismertetni önökkel. Most egy hasonlóan részletes sorozathoz kérem figyelmüket, amely a külföldi és hazai természetvédelmi törekvésekről és eredményekről szól.
Kezdjük hát a természet fogalmával: az ember társadalmi tevékenységétől függetlenül kialakult jelenségek és folyamatok fejlődéstörténetileg összehangolódott, gazdaságosan működő, nagyrészt önszabályozott rendszere, a természetvédelem pedig nem más, mint ezen dolgok, folyamatok és jelenségek megőrzése. Rachel Carson Néma tavasz című művében 1962-ben azt írja, hogy a természet különböző elemeinek megóvása egyben az ember fennmaradását is biztosítja.
Jogi értelmezése szerint pedig a vonatkozó jogszabályok az arra kijelölt állami szerv által végzett tevékenysége.
Múltja meglepően messzire nyúlik vissza: már az ókori Rómában hoztak erdővédelemre irányuló rendeleteket. Assisi Szent Ferenc sem véletlenül az állatok és a természet védőszentje: neki tulajdonítjuk a „felelősek vagyunk a teremtett világért” mondatot. Elsőként pedig I. Péter orosz cár hozott olyan intézkedéseket, amelyek tiltották a szemét erdőbe hordását, illetve korlátozta az erdőirtást és védett fafajokat jelölt ki. De megemlíthetjük Zsigmond király 1426-os rendelkezését is a kíméletes erdőhasználatról, vagy III. Károly dekrétumát 1729-ből, amely kitűzte a vadászatot és madarászatot tiltó időszakokat. Figyelemre méltó, hogy 1893-ban létrehozták a Magyar Ornitológiai Központot, amely Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület néven ma is működik.
A magyar intézményes természetvédelem sem váratott magára sokáig: 1879-ben megjelent az első erdőtörvény, mely nemcsak az erdők, hanem a természetes táj védelmét is megcélozta, többek között tartalmazott tűzgyújtási szabályokat, élőhelyek, tájképi értékek védelmét, vadászati előírásokat. Sajnálatos módon ezen intézkedések nagy részét megakadályozta az első világháború kitörése. A két világháború közötti időszakban jelentősnek csak az 1923-as XVIII. törvény mondható, amely a természetvédelem közigazgatási kérdéseiről határozott: eszerint a helyi végrehajtó szervek az erdőigazgatóságok lettek, amelyek az államerdészeti szervezethez tartoztak. Ezt követően
A hazai természetvédelem korai évei kapcsán meg kell említeni Herman Ottót, az utolsó polihisztort: tudományos fokozatot ugyan soha nem szerezhetett, de természettudományos vizsgálódásai, tudományos és ornitológusi munkája nagyban hozzájárult a széles körű ismeretterjesztéshez.
Szintén megkerülhetetlen alakja volt a korai természetvédelemnek Kaán Károly, aki 1931-ben jelentette meg Természetvédelem és természeti emlékek című alapművét.
természetvédelemről
Hosszabb szünet után, a második világháborút követően 1952-ben létrejött Magyarország első tájvédelmi körzete a Tihanyi-félszigeten. Majd 1961-ben megjelent a harmadik természetvédelmi törvény, amely alapján, Európában elsőként, létrehozták az Országos Természetvédelmi Hivatalt. Kormányrendeletben különválasztották a helyi és az országos jelentőségű természeti értékek védelmét, és lehetővé tették nemzeti parkok létesítését.
1976-ban felállítottak egy 15 évre szóló távlati természetvédelmi programot, melynek eredményeképpen az időszak végére a természetvédelmi oltalom alatt álló területek kiterjedése 12 ezerről 600 ezer hektárra növekedett, ami az ország területének közel 7%-át tette ki.
Ezután az 1982-es törvényerejű rendeletek alapján 340 növényfajt nyilvánítottak védetté, és ez a szám 1988-ban 415-re emelkedett. A gerinces állatok tekintetében ez a szám 96 volt, a madarakat nem számítva, a gerinctelen állatoké pedig 153.
A Természetvédelmi Hivatal 1987-ben egyesült a volt Országos Vízügyi Hivatallal és Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumként működött tovább.
A rendszerváltás utáni időszakban kiemelendő az 1996-os, jelenleg is hatályos természetvédelmi törvény, amely erdőrezervátumok létrehozását írta elő. A törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletek és miniszteri rendeletek nyomán 5 új nemzeti park alakult. A védett területek kiterjedése pedig 2000-re elérte az ország területének majdnem 10%-át, és jelentősen nőtt a védett fajok száma is.
Ajánljuk még:
