Hollandiában a kormányalakítás hagyományosan hónapokig elhúzódik. Az előző (2021-es) választások után a tárgyalások rekordhosszú ideig, 299 napig tartottak. Most sem valószínű, hogy 2024 februárja előtt megalakulna az új holland kormány. Az szinte biztos, hogy más lesz a hozzáállásuk az agrárügyekhez (is), kiemelten a nitrátterhelés-csökkentéshez. Erről az előző kormány ugyan döntött, és be is terveztek a költségvetésbe 1,5 milliárd eurót a tevékenységüket felhagyó vagy máshova áthelyező állattartók kompenzálására. Eddig 750-en jelezték részvételi szándékukat abból a 3 ezerből, akikre a programot kidolgozták. Nagy kérdés, hogy a 2021-ben alakult, a 2023-as tartományi választásokat hatalmas meglepetésre megnyerő, és a november végi országgyűlési választáson 6. helyen a parlamentbe jutott jobbközép agrárpárt, a Farmerek és Polgárok Mozgalma tagja lesz-e az új kormánynak. Drukkolunk nekik!
Vannak aggasztó hírek is. Németországban a Borchert Bizottság augusztus végén feloszlatta magát, mert nem látták megvalósíthatónak a zöldek által erőltetett kibocsátás-csökkentéshez szükséges ágazati fejlesztéseket, ugyanis a német kormány az ehhez szükséges költségvetési forrást nem akarta/tudta biztosítani. Ebben szerepet játszik az is, hogy a német agrárminiszter vegetáriánus zöld párti politikus.
Egy dán és egy német felmérés is ugyanazt az eredményt adta: a dánok és a németek 57%-a nem akarja csökkenteni a húsfogyasztását. Ennek ellenére a kormányaik a húsfogyasztás csökkentésére ösztönző kampányokat indítottak. A dánoknál az ajánlás hetente legfeljebb 350 gramm hús fogyasztása, ami a mostani érték harmada. A németeknél ennél sokkal drasztikusabb számot lengettek be. A Német Táplálkozástudományi Társaság napi mindössze 10 gramm hús fogyasztását szeretné javasolni, ami már szinte vegetáriánus étrendet feltételez. Elgondolkodtató az is, hogy a mezőgazdasági minisztérium adatai szerint a németek körülbelül 10%-a vegetáriánus, szemben a 2018-as 6%-kal.

Szóval vannak meredek ötletek, jó és kevésbé jó hírek. A kérdés, hogy mit sikerül vagy éppen nem sikerül a lakosság torkán letolni az abszurdnak tűnő ötletekből. Azt a társadalom nagy többsége elfogadja és egyetért vele, hogy a kiegyensúlyozott étkezésnek része kell legyen a hús és az állati termékek. Ezt egyébként (szerencsére) egyre több újabb tudományos kutatás is alátámasztja.
Hogyan illeszkedik mindebbe a magyar állattenyésztés? Itthon milyen trendek vannak, és mi várható akár a kisüzemi, akár a nagyüzemi termelésben?
– Sajnos az állatállomány, az állattartók és a telepek számának fogyása hazánkban is tapasztalható, ráadásul tavaly ez a szomorú folyamat felerősödött. Ez akkor is így van, ha összességében jobb évet zártak az állattartók, mint 2022-ben. Ez alól a tejtermelők kivételt jelentenek. A tejtermelés ellenőrzött tehénállománya 8 százalékkal csökkent tavaly. Ami jó hír, hogy közben az egy tehénre jutó kibocsátás tovább növekedett. A kocák száma az elmúlt években sajnos szintén csökkent, de ezt ellenpontozza, hogy a tavalyi év második felében emelkedésnek indult az állomány.
Ezek az üzemek voltak tavaly a legeredményesebb agrárvállalkozások. A legkiszolgáltatottabbak azok a kisebb üzemek, amelyek száma sajnos tovább csökkent az előző évben. Ezzel párhuzamosan nőtt a koncentráció, vagyis egyre kevesebb állattartónak egyre nagyobb állománya van. A tejelő telepek átlagos tehénállománya például 410, a kocatartók ennél is koncentráltabbak, ott 17%-uknál van az állomány 83%-a.
Ukrajna, illetve az EU Ukrajnával kapcsolatos politikája milyen és mekkora zavarokat okoz a magyar állattenyésztésben?
– Az ukrán mezőgazdaság elsősorban a növénytermesztésünkre és utána a baromfitartókra jelent veszélyt. Az elmúlt másfél évben az ukrán baromfihús és tojás vám nélkül, akadálytalanul áramlik az EU-ba. Háromszor annyi baromfihús és nyolcszor(!) annyi tojás jött be Ukrajnából 2023-ban, mint 2021-ben. Ez hosszú távon nemcsak Európa önellátó képességét veszélyezteti, hanem élelmiszer-biztonsági szempontból is aggályos.
Indulnak az új KAP-ciklus támogatási pályázatai, de azt mondják, nincs olyan épeszű ember, aki ilyen gazdasági-pénzügyi környezetben pályázna, mondjuk, állattartó telep korszerűsítésére. Ez viszont hosszú távon az ágazat teljesítményének romlásához vezet. Mi a teendő?
– A kamatok szerencsére 2023 végén elindultak lefelé, várhatóan elérik a 6-7 százalékot. 2024 első felében pályázatdömping várható, biztos vagyok benne, hogy sok állattenyésztő és állattartó fog élni ezzel a lehetőséggel! Soha nem látott pénzmennyiség áll majd rendelkezésre, hogy behozzuk azt a technológiai lemaradásunkat, amely más EU-s országokkal szemben még fennáll. A fejlesztés az egyedüli módja a jelen stabilizálásának és a jövő építésének.