Egyre nehezebb a hiteles szakmai tartalmak eljuttatása, különösen a vidéki településeken élőkhöz. Ezt nehezíti az is, hogy az elmúlt évben több mint 500 postán szűnt meg a lapok árusítása. Pedig a hiteles szakmai információnak nagyon nagy jelentősége van. Különböző médiafelületeken téves információk jelennek meg a mezőgazdaságról, amiknek helyreigazítása, az azokra történő reagálás mindannyiunk feladata. Ezért különös gondot fordítunk rá, hogy a Magyar Mezőgazdaság Kft. lapjaiban olyan hiteles információk jelenjenek meg, amelyek az agrárium helyes megítélését szolgálják.
A nyomtatott lapok mellett természetesen az online megjelenésre is egyre nagyobb hangsúlyt fektet a Magyar Mezőgazdaság Kft., komoly előrelépéseket tett az online világban, a digitális tartalom előállításában. Megújult honlapján a korábbiakhoz képest még könnyebben olvasható formában válik elérhetővé a tartalom azok számára, akik így kívánják a friss szakmai híreket beszerezni. De ilyen az AgroTime is, a fiatalokat célzó új irány, amivel könnyedebb formában mutatjuk be a gazdálkodás szépségeit és kihívásait – természetesen a szakmaiság megőrzése mellett.
Sári Enikő szerint fontos, hogy ebben a munkában az ágazat szereplői is partnerek legyenek, amikor összeállítják kommunikációs stratégiájukat, vagy amikor a dolgozóik fejlődése érdekében előfizetnek a lapokra.
Tények és tévhitek
Juhász Péter Tibor, a Vodafone Digi márkaigazgatója a (B2B) marketingkommunikációban kialakult tényekről és különösen a tévhitekről beszélt. Az egyik ilyenként említette, hogy „a marketingkiadás fele nem hasznosul, csak sajnos nem tudjuk melyik fele”. A jó marketingesnek célja kell legyen, hogy a pénzügyi keretnek ne a fele legyen a nem hasznosult rész, az pedig végképp ne forduljon elő, hogy nem tudni, az miként hasznosul. Ezért is fontos, hogy a nemzetközi marketingben is meglévő tévhiteket helyén kezeljük. Ezeket vette sorra a szakember.
„Lovebrand”. A szakember ezzel az egyik divatos marketingszlogennel kezdte a tévhitek ténnyé való átformálását. A lovebrand azt jelenti, hogy szerethető márkákat kell építeni. Olyat, amivel a vásárló azonosul, ezért szívesen csatlakozik a márkaaktivitásokhoz. Ezzel az a gond, fejtette ki a márkaigazgató, hogy
Gyakorlati példák mutatják, ha egy termékkategóriáról, például a jégkrémekről kérdezünk meg valódi fogyasztót, akkor csak 3-4 márkát tud felsorolni (pedig jóval több van), és azok esetén is inkább az ízüket, változataikat említi elsőre. Mert a normális fogyasztó ilyen. Persze vannak kivételek, akik saját magukra tetováltatják kedvenc márkájukat, de ők nagyon kevesen vannak, és ez talán már túlzó is. A marketingesek fejében az az elképzelés létezik, hogy a fogyasztó a márka minden egyedi tulajdonságát ismeri, pedig a valóság az, hogy a fogyasztók csak a kategóriák számukra fontos tulajdonságait tudják. Ezek alapján kijelenthető, hogy nem szerencsés lovebrand-et építeni, mert erre nagyon kevesen nyitottak.
