Fotó: Merényi Alexandra
Olyan veszélyforrás, amelynek következménye sok esetben csak az ültetés után egy-másfél hónappal látható, de akkor már haldoklik a növény.
Lammel Kálmánné ismertette, hogy a termesztés kezdetén célszerű 10-52-10 N-P-K összetételű gyökérindító műtrágyát használni, ám annak minél magasabb a foszfortartalma, annál drágább. Olcsóbb megoldásként az őrölt szuperfoszfát és a stukatúrgipsz használatát tanácsolta. Köbméterenként 0,5-1,0 kilogrammot a földekbe keverve két fontos gyökérképződést serkentő anyaggal, foszforral és kalciummal láthatjuk el azt. Eredménye hét-tíz nap után, a hajszálvékony lefutó gyökerek képződésében válik láthatóvá.
Kerülni kell a növények, állományok túlöntözését. Nagy nyári melegben hibás gyakorlat a gyakori öntözés, mert az a tápanyagok kimosódását, a talaj levegőtlenné válását okozza és gyökérpusztuláshoz vezet. Jobb, ha kissé szomjaznak a növények.
Befolyásolja a talaj kémhatását, illetve rovarkártevők ellen nyújthat segítséget a ventilált kénpor. Négyzetméterenként 5 dkg dózisban kijuttatva savanyítja a talajt, és elpusztítja a talajban lévő fertőző tripszeket, atkákat, de a száraz növény felületére vagy utakra ráporozva is hatékony, mondta a szakember.
Felértékelődik a szerepük
Fotó: Merényi Alexandra
Jávorszky Laura, a Biocont Magyarország Kft. szaktanácsadója gyakorlati termesztési tanácsokat osztott meg a hallgatósággal. Megemlítette, hogy a biológiai növényvédelemmel kapcsolatban sok a tévhit (például aligha van, aki ne hallotta volna, hogy „a biotermesztők éjszaka permeteznek”, „a biológiai szerek szentelt vizek”, vagy éppen, hogy „a biológiai növényvédelem kezelésektől mentes”). Ezzel szemben a csökkenő növényvédőszer-kínálat, a fokozódó rezisztenciaproblémák, valamint a szigorodó felvásárlói előírások miatt egyre inkább felértékelődik a biológiai megoldások szerepe, és a biológiai készítmények hatásossága eléri a kémiai szerekét.
Emlékeztetett a növényvédő szerekkel szembeni rezisztencia kialakulásának logikájára: a megbetegedést okozó kártevőpopuláció fogékony egyedei a permetezés következtében elpusztulnak, az ellenállóbbak életben maradnak, majd a következő permetezéskor az életben maradottakra már nem hat a készítmény, a kezelés eredménytelen marad.
