A kibocsátás a 2001–2003-as átlagához képest 2021–23-ra 170 százalékkal, tehát 270 százalékra nőtt – a Mezőgazdasági Számlák Rendszere alapján, folyó alapáron számolva. A „minőségi” indikátorok ugyanakkor még kedvezőbben alakultak: a bruttó állóeszköz-felhalmozás 175 százalékkal, a hozzáadott érték 180 százalékkal, a nettó vállalkozói jövedelem pedig 410 százalékkal, tehát ötszörösére nőtt – tette hozzá Kapronczai István.
Az első a szerkezetváltozás. Egyre nagyobb problémává válik a mezőgazdaság gabona- és olajosnövény-centrikussága. Ez már a XX. század elejétől kialakult probléma, de a koncentráció mértéke az elmúlt 20 évben is növekedett. Ezek a növénytermesztés meghatározó ágazatai a leginkább kitettek az éghajlatváltozásnak, és hazánk piaci pozíciója is romlik az elmúlt időszakban.
Visszautalva az Udovecz Gábor által elmondottakra hangsúlyozta, hogy az valóban nagy eredménye volt az ő általuk elkészített csatlakozási szcenárióknak, számításoknak, hogy azok döntően „bejöttek”, egy terület kivételével, ez pedig a kertészet. Ott nem tudott hazánk előrelépni. A szakember úgy véli, hogy ennek elsődleges oka döntően a tulajdoni és üzemszerkezet alakulása, az agrárbefektetések kockázatossága, a kézimunkaerő, valamint az öntözés lehetőségeinek hiánya.
A második terület az öntözés a megoldandó problémák sorában. Nagyon sok szó esik róla, de gyakorlatilag semmi nem történt, sőt visszaesett az öntözött területek nagysága – mondta a szakértő. Tehát komoly előrelépésre van szükség, mert az egyik legjobb, leghatékonyabb befektetés, legjobban megtérülő beruházás az öntözésfejlesztés. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a víz a legkorlátosabb erőforrás, ezért pazarlásnak nincs helye. Nem tartja szerencsésnek a szakember, hogy a vízgazdálkodás, az öntözés ügyét két külön minisztérium felügyeli.
Az utolsó, harmadik területként az élelmiszeripart nevezte meg. Nagy fejlesztések végrehajtására lenne szükség, méghozzá átgondoltan, mert a lengyel gazdaság sikerei Kapronczai István szerint elsősorban az élelmiszeriparnak, a külföldi tőkebefektetésnek köszönhetőek
Tehát föl kell tenni a kérdést, hogy vajon reális pálya az, hogy disztribúciós központtá válunk élelmiszer-feldolgozás területén, illetve ugyanilyen fontos kérdés, hogy milyen arányban és mely vállalkozói rétegeknél fókuszáljuk a tömegtermelésre vagy a réspiacokra a termékfejlesztést.
