Ma már mi is részt veszünk a KAP alakításában
A közvélekedéssel ellentétben az európai uniós tagságnak nem az egyetlen és legfontosabb előnye mezőgazdaságunk támogatása. Sokkal inkább az, hogy részesei lettünk az egységes belső piacnak, amivel a hagyományosan agrárexportőr hazánk korlátozás nélküli lehetőséghez jutott – fogalmazott Vajda László, a korábbi Földművelésügyi Minisztérium nyugalmazott főcsoportfőnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztályának társelnöke a rendezvényen.
– folytatta az előadó, nem elhallgatva a problémákat sem.
Ilyennek nevezte azt a tényt, hogy 2004-ben, a csatlakozásunkkor már hatályos volt a 2000–2006 között érvényes KAP, így az arra az időszakra vonatkozó Közös Agrárpolitikát még nélkülünk fogadták el a tagállamok. Ennek kellett volna működnie, erre készült a magyar agrárgazdaság, a minisztérium erre készítette fel a gazdálkodókat.
A KAP úgynevezett félidei felülvizsgálata után azonban, a belépésünket megelőző hónapokban, gyökeres változtatások történtek a Közös Agrárpolitikában. „Azért, hogy ezek a változtatások ne okozzanak gondot az újonnan belépő tagállamoknak, 2003 júniusában a Bizottság bevezette a SAPS néven ismert területalapú támogatás intézményét, amit eredetileg három évre szántak azzal, hogy utána majd mi is belesimulunk a többi tagállam Közös Agrárpolitikájába. De, mint tudjuk és a mai napig tapasztaljuk, ezt a rendszert folyamatosan meghosszabbították” – emlékeztetett az előadó. Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a földalapú támogatást nemcsak a növénytermesztésnek szánták, mindazt a támogatást tartalmazta, amit a csatlakozási tárgyalások során az állattenyésztés javára kitárgyaltak és elértek a magyar szakemberek.
De ez volt az az év is, amikor intézményrendszerünk hiányosságai miatt késve, 2004 vége helyett csak 2005 áprilisában kapták meg a gazdák a támogatásokat, tiltakozásul pedig traktorokkal demonstráltak Budapesten.
Hazánk a magyar elnökség idejére (2011) vált nagykorú tagjává az Európai Uniónak. „A fél év alatt sikerült megismertetni mezőgazdaságunkat a többi tagállammal, hiszen számtalan bizottság tagja és az agrárminiszterek is eljöttek Magyarországra, látták az itteni viszonyokat. Attól kezdve a szavunkra is jobban odafigyeltek” – emlékeztetett Vajda László, aki arról beszélt a továbbiakban, mit jelent Magyarországnak a Közös Agrárpolitika.
A közös piac nagy előnyének és lehetőségének nevezte az előadó az unió kutatási és oktatási tevékenységébe való bekapcsolódást, amivel sokáig élt is Magyarország, „és remélem ezután is fog” – fogalmazott, egyben reményét fejezte ki, hogy az Erasmus és a Horizon programokból való jelenlegi kimaradásunk csak egy rövid átmeneti időszaknak tekinthető.
