A mezőgazdaság stratégiai ágazat és Békés vármegyében, melyet szokás az ország éléskamrájának is nevezni, mindig lesz lehetőség a mezőgazdaságban – hangsúlyozta Csapóné Hernádi Noémi. A legtöbb gazdálkodó terménye exportra kerül, így elmondható, hogy az Unió közös piaca a nehézségek ellenére azért mégis egy „korlátlan” piac a hazai gazdák számára. Hazánk csatlakozásának másik nagy előnye, hogy szinte korlátlanul lehet, akár az egyetemi tanulmányok alatt is, olyan nyugat-európai szakmai tanulmányutakon részt venni, ahonnan a tudást, a jó gyakorlatot hazahozva kell és érdemes azt a gazdálkodás folyamatába beépíteni.
A magyar agrárium fejlesztését támogató uniós eszközrendszer aktualitásai
A mezőgazdaság szempontjából a jövő első két évét éljük – ezzel a gondolattal kezdte előadását Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Mint mondta, a most futó KAP-ciklusban valóban a fenntarthatósági zöld célok kerültek uniós szinten előtérbe, de fontos látni, hogy azért a nemzeti mozgástér is jelentős. Juhász Anikó szerint az a másik nagy változás, hogy a korábbi ciklusokhoz képest a jelenlegi KAP egyre kevésbé közös agrárpolitika. Nemcsak a pillérek közötti átcsoportosítás lehetősége, hanem például a nemzeti kiegészítés mértéke miatt is. Hazánk például a maximális 80 százalékos kiegészítést vállalta a II. pillér esetében erre a ciklusra. Szintén nemzeti mozgástér az egyes támogatási jogcímekre, beavatkozásokra szánt összegek mértéke és a szabályozási környezet kialakítása.
Sőt, az új ciklusban már a részletszabályok kialakításába is egyre inkább beleszólhattak. A tagállamok programjai közötti különbség tehát a korábbiaknál nagyobb, az egyes tagállamok és a Bizottság közötti tárgyalások sokkal szigorúbbak, mint korábban. A szigorúbb tárgyalások időbeni elhúzódásához az is hozzájárult, hogy eddig a KAP I. pillér, tehát a területalapú támogatások esetében nem kellet nemzeti stratégiai tervet készíteni. Az uniós rendeletek megjelenése után, a hazai rendeletek megjelenésébe azonban a Bizottság már nem szólt bele. Az új ciklusban ez is a Stratégiai Terv részét képezte, így a terv hazánk esetében 1500-1700 oldalasra növekedett.
Negatív változás az új ciklusban az adminisztratív terhek növekedése. Ami, ha a Bizottság szempontjából nézzük, az átláthatóság növekedését jelenti. Uniós szinten létrehozott online felületen elérhetővé vált minden tagállam esetében a Stratégiai Terv, a támogatások mértéke, az indikátorok és a beavatkozások részletes leírása. A legnagyobb változás ebben a tekintetben a Területi Monitoring Rendszer kialakítása. Az eddigi gyakorlatban papír- vagy MEPAR-alapú, viszonylag ritkán frissülő térképalapú ellenőrzés volt, amihez 3-5 százalékos helyszíni ellenőrzés társult. Ez a 2023-as évtől kezdődően átalakult egy szinte 100 százalékos távérzékeléses ellenőrzéssé.
Változás továbbá, hogy míg korábban a nem megfelelőségek automatikusan szankciókat vontak maguk után, a tavalyi évben ezek a figyelmeztető ellenőrzések lehetőséget adnak arra, hogy a gazdálkodók szeptember végéig módosítsák kérelmüket, vagy mobil alkalmazás segítségével bizonyítsák megfelelőségüket. Juhász Anikó felhívta rá a figyelmet, hogy az eddig lehetőségként meglévő mobil alkalmazás használata 2025-től válik kötelezővé, és nemcsak a támogatások ellenőrzésénél, hanem néhány jogosultsági kritérium igazolásánál is.
