– fogalmazott. A szakember kiemelte azt is, hogy a hazai búzatermesztők 11-12-es fehérjével nem tudnak versenyezni a nemzetközi gabonapiac nagy szereplőivel, ezért a 14-es vagy annál magasabb fehérjetartalomra kell törekedniük. Az árakról, illetve az eladandó mennyiségről Párkányi Gábor azt mondta, amikor pár ezer forint is számít, akkor ő valószínűleg nem adna el mindent, és nem is tartana meg mindent.
Umenhoffer Péter, a Mikro-Vital Kft. cégvezetője arra számít, hogy átalakul a gazdák gondolkodása arról, hogy miből mennyit hova és miért használnak, esetleg megtartják-e a szármaradványokat és nem viszik el a földről. A gondolkodásmód átalakításához a cégük igyekszik segítséget adni. Az átgondolt gazdálkodói költés mellett szerinte az agribiznisz más szereplőinek is feladatuk van: az inputanyagok árait nem szabad emelni, és a gépeseknek is idén elsősorban segíteniük kell a gazdákat.
Vajda Péter az Agrova – Phylazonit Kft. ügyvezetője azon a véleményen van, hogy „nem a hozamot kell most maximalizálnunk, hanem a költségeket kell optimalizálnunk.” Szerinte semmi értelme azokkal a tényezőkkel törődni, amiket nem tudunk befolyásolni. Arra kell fókuszálni, hogy mennyiért állítjuk elő a terményünket.
A hatékonyságot érintő kérdések után Mezei Dávid MBH Bank Zrt. agrár- és uniós kapcsolatok vezetője a fenntarthatóság, a zöld követelmények felé terelte a beszélgetést. Szerinte a fenntarthatóság címkéje alatt olyan intézkedéseket kényszerítenek a termelőre, ami a hatékonyságát nem segíti, sőt, inkább rontja, miközben a külső piaci környezet egyre élesebb versenyt támaszt a termékek piacán. Hogyan egyeztethető össze a hatékonyság és a fenntarthatóság? – tette fel a kérdést.
Vajda Péter a hibrid megoldásokban hisz. A gazdálkodás szerinte úgy fenntartható, ha a termelő megtalálja a középutat, amit a gazdaságban meg tud valósítani – és nem sok milliós gépberuházással, hanem környezettudatossággal, megfelelő inputanyag- és növényvédőszer-felhasználással.
