Méret és ellenállóság

A cseresznyenemesítés terén Chile, Csehország, Kína, míg a meggyben Lengyelország és Németország számolt be új programokról. Ebben a szekcióban a genetikai, genomikai kutatások domináltak, amelyek a nemesítési programokba beépülve csak később hoznak eredményt új fajták megjelenésében. A cseh cseresznyenemesítési programban a méret az egyik fő célkitűzés, a Tamara és a Horka fajtáik elérik a 12,4 grammos gyümölcstömeget. A lengyel kutatók Skierniewi­céből számunkra is érdekes új fajtajelöltekről számoltak be (Galena, Granda, Ekowis), míg a pillnitzi nemesítési program a nálunk is ismert új meggy- és cseresznyefajták (Taunus, Karneol) mellett több, újdonságnak számító meggy- és cseresznye fajhibridet hozott létre (egyebek között kajszival, kökénnyel, mandzsu zel­nicemeggyel, molyhos meggyel), amelyek szárazságtűrésükkel és rezisztenciatulajdonságaikkal hívják fel magukra a figyelmet. A kínai nemesítésben a tarka (bicolor) és nagy méretet produkáló cseresznyék iránt nagy az érdeklődés. Chilében Santiago katolikus egyetemén folyik nemesítési program, főleg méretre, keménységre és repedés-ellenállóságra tesztelnek, úgy tervezik, hogy az első fajtákkal tíz éven belül megjelenthetnek a piacon.

Az ilyen alanyok egy része rosszul alkalmazkodik a szárazsághoz, sarjadzik, növekedésük pedig inkább középerős (pl. Landing, Daquingje). Érdekes próbálkozásnak látszik a triploid GiSelA 6 alanyból kiinduló nemesítési projekt: a genomot megduplázva hexaploid egyedet állítottak elő, amelynek egyik leszármazottja az ígéretes törpealany, az Aijie. Liaoning és Senhszi tartományokban inkább a sajmeggyre irányul az alanynemesítés. A magyar sajmeggymagoncokból szelektált CDR 1 hajtásdugványozással szaporítva a janglingi egyetemen már több alanykísérletben is bevált. Hasonlóképpen Senhszi tartományban elkezdődött a magyar sajmeggy klónalanyok in vitro szaporítása is.

Függőleges termőgallyak

A művelési rendszerekről szóló szekcióban az amerikai és kínai előadók a síkban kiterített koronaformák használatának irányába mutató kutatásaikat ismertették. A különböző sövények (palmetta, Y vagy V sövény) eddig sem voltak ismeretlenek, de kialakításuk, metszésük szakismeretet és nagy munkaráfordítást igényelt. Az amerikai UFO hozott áttörést, ahol nincsenek oldalágak, nincs vázrendszere a koronának: a vízszintesen vagy bizonyos szögben kialakított vázágon függőlegesen álló termőgallyak találhatók, amelyeken bokrétás nyársak hozzák a termést.

Az ausztráliai termelői újítás, a KGB (Kym Green Bush) szintén a fölfelé álló erős termőgallyak előnyét használja ki, de a KGB körkörösen, a térben elhelyezkedő termőgallyakat alakít ki. A kínai kollégák hasonló rendszert javasolnak most, csak síkban kiterítve, amit legyezőkoronának neveznek.