A sorrendben 9. nemzetközi összejövetel megszervezésére a kínai kutatók kaptak lehetőséget még 2017-ben Japánban, az ottani szimpóziumon. A rendezvényt kétszer is halasztani kellett a világunkat sújtó pandémia miatt, de végül 2023 májusában sor kerülhetett rá. Személyes jelenlétre és az előadások online követésére is mód volt, a résztvevők száma és összetétele így minden várakozást felülmúlt, meghaladta a háromszázat.
Többségben természetesen az ázsiai térségből, főleg Kínából érkeztek a résztvevők. Az európai és amerikai szakemberek jelentős részben az online jelenlétet választották, mivel sok volt a bizonytalanság a szigorú Covid-szabályok feloldása körül. Meghívott előadóként Magyarországot személyesen képviselhettem, az előadásom mellett a MATE Gyümölcstermesztési Kutatóközpont munkatársaival egy poszteren mutattuk be az Elvira-majorban telepített új alany- és művelésirendszer-kísérlet első eredményeit.
A szimpózium két helyszínen zajlott, a személyesen jelen lévő külföldiekkel és a keleti parti kínaiakkal Pekingben voltunk, míg a nyugati tartományok (Senhszi, Sanhszi, Kanszu) résztvevői mintegy 2000 kilométer távolságban, Csengcsengben online követték a rendezvényt, tartották meg előadásaikat, tették fel kérdéseiket. Újdonság volt a pandémia alatt kialakult hibrid részvétel: személyes jelenléttel és online kapcsolódással hallhattuk az előadásokat, a posztereket viszont kinyomtatva a helyszínen meg lehetett tekinteni.
gördülékenyen követték egymást az előadások, a világ bármely tájáról online lehetett kérdezni, kommentárokat fűzni a témához, legyenek az eladók Chilében, az Egyesült Államokban, vagy éppen a másik kínai helyszínen, Csengcsengben. Kissé futurisztikusnak tűnt az elején, de hamar belejöttünk, s olykor észre sem vettük, hogy az előadó a világ egy másik oldalán beszél a saját intézetében, vagy éppen otthon. Néhány külföldi előadónak megszervezték azt a lehetőséget is, hogy az utolsó napon átrepültünk Csengcsengbe (Senhszi tartomány), ahol személyesen találkoztunk az ottani résztvevőkkel, s tartottunk nekik is előadást. Ehhez a több helyszínen zajló nagyszabású nemzetközi rendezvényhez óriási állami pénzügyi forrásokat és maximális elektronikai támogatást kapott a szimpózium.
Témakörök szerintAz előadásokat, posztereket nyolc szekcióba sorolta a szervezőbizottság. Az első szekcióban a világ országainak cseresznye- és meggytermesztéséről, ökonómiai és marketing témákról tíz előadást és öt posztert láthattunk. Az előadások jól szemléltették a termesztés súlypontjának keletre tolódását: a legnagyobb termelő és fogyasztó Kína mellett fölzárkóznak a közép-ázsiai országok, Üzbegisztán, Kazahsztán. A legnépesebb szekció hagyományosan a nemesítés, genetika, genomika volt huszonnégy előadással és harminchárom poszrerrel. Közöttük többségben voltak a kínaiak elsődlegesen genetikai, genomikai, transzkriptomikai témákkal, amelyek eredményei remélhetőleg a következő szimpóziumokig már beépülnek a nemesítési programokba. A művelési rendszerek fejlődése szintén mutatott újdonságokat (tizennégy előadás és tíz poszter), kapcsolódva az alany- és a fajtaértékelés témaköréhez, amelyet öt előadás és tizenegy poszter képviselt. Kevesebb figyelmet kapott az előadások száma alapján a talajművelés, tápanyagellátás, öntözés (két előadás és hét poszter), valamint a növényvédelem (két előadás és három poszter) és a posztharveszt technológia (egy előadás és hat poszter). Hasonlóan csökkenő érdeklődés mutatkozott az előadók részéről a fiziológia és virágzásbiológia iránt (három előadás és huszonhat poszter). A cseresznyeszimpóziumok történetében a hatvanegy előadással és a százegy poszterrel a pekingi volt a legnagyobb.
|
