Úgy tűnik, a londoni Imperial College tudósai most megtalálták a jelenség okát.  Kísérleteik eredményeként megállapították, hogy a mesterséges fények egyáltalán nem vonzzák a rovarokat, hanem összezavarják őket. Ez egy olyan okos mechanizmus sajnálatos következménye, amely évmilliók során alakult ki a rovaroknál, de az ember lakta világban kudarcot vallott.

A lepkék és más éjszakai repülő rovarok evolúciós fejlődése úgy alakult, hogy a hátukat a legfényesebb pont felé irányítsák – több százmillió éven át ez  az égbolt volt. Ez a trükk biztosította, hogy a felszínen továbbra is vízszintesen repüljenek, hogy tudják, zavartalan az útjuk, nem ütköznek akadályba.

Amikor tehát egy konkurens fényforrással szembesülnek, a lepkék, molyok, bogarak és más rovarok egy szabálytalan spirálba esnek, ahol állandóan pályakorrekciót végeznek. Ez nem egy kívánatos jelenség, bár a mi szemszögünkből úgy tűnik, mintha a rovarokat különös módon elvarázsolná és vonzaná ez a fény.

Dr. Sam Fabian csapata nagy felbontású infravörös felvételi technikával rögzítette a rovarok repülési útvonalát a fényforrások körül. A Costa Ricában készült felvételeken látható, hogy a lepkék és a szitakötők újra és újra hátat fordítanak a mesterséges fénynek, megszakítva ezzel a repülési pályájukat.

A tudósok már régóta figyelmeztetnek arra, hogy a fényszennyezés az egyik fő oka a rovarpopulációk drámai csökkenésének. A lámpák körül csapdába esett lepkék és más rovarok könnyű prédává válnak a denevérek számára, de a világítás azzal is megtévesztheti őket, hogy azt hiszik nappal van, így elalszanak és elfelejtenek táplálkozni.

Ebből a tanulmányból kiderül, hogy mennyire számít a mesterséges fény iránya. Ha éjszaka használjuk, akkor figyeljünk arra, hogy árnyékolva legyen, és ne szórjon sok fényt oldalra, és főleg ne fel a légkörbe. Amennyiben ezt megtesszük otthonunkban, sok rovart megmenthetünk.