A Mezőfalvai Zrt. mellett a konzorcium tagjai az ELCOM Kft., az Agrártudományi Kutatóközpont, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika, és Gépészeti Informatika tanszéke.

Tóth Zoltán, az ELCOM ügyvezetője előadásában kifejtette, a tudomány mezőgazdasághoz köthető jelenlegi állása egész biztosan rövid időn belül megváltoztatja a hagyományos termelési módszereket, és aki az új eljárásokkal nem tartja a lépést, az lemarad.

A projekt bár adatalapú termelésre alapszik, nem kapcsolódik a precíziós gazdálkodáshoz. Összesen öt meteorológiai állomást helyeztek ki a vizsgált területre annak érdekében, hogy a konkrét, a növénykultúrákat érintő időjárási jelenségek adatait összegyűjtsék. Továbbá térinformatikai rendszer és talajvízmérő szondák segítségével sikerült a terület felszín alatti vizeiről digitális térképet készíteni, ami újabb információkat szolgáltat a növények vízfelvételéről és a talajvizek irányáról. Drónokkal pedig a domborzati viszonyokat mérték fel, multispektrális felvételek készítettek, sőt, űrfelvételeket is felhasználtak, hogy minél több adat érkezhessen a különféle mérésekből.

Budai Csaba, a BME Mechatronika, Optika, és Gépészeti Informatika tanszékvezető-helyettese kifejtette, olyan permetezőgép létrehozása a cél, amely:

• 1. távvezérelt;
• 2. a mérési kísérletek által felépített adatbázisok alapján automatikusan az aktuális növényekhez, időjárási és talajtani változókhoz és permetezőanyagokhoz igazítja a permetezés módját és intenzitását;
• 3. kamerás elemzőrendszerrel felszerelt – ez felügyeli a permetezőfejek által szórt permet eloszlását –, a visszajelzések alapján az irányító számítógépes rendszer szükség esetén azonnal módosítja a permetezés paramétereit;
• 4. egyszerre többféle permetezőanyagot is képes kijuttatni, permetezőanyagonként egyedi intenzitással;
• 5. a hatékony víz- és permetgazdálkodással, talajerő-gazdálkodással és energiafelhasználással kíméli a környezetet, csökkenti a mezőgazdaság klímaváltozást erősítő hatásait;
• 6. növeli a terméshozamot;
• 7. segíti fellendíteni az agrárszektort és az élelmiszeripart, valamint a technológiát alkalmazó gazdaságok árbevételét növelje;
• 8. költséghatékonyabbá teszi a permetezést (növénykondicionálást). Ennek magyarázata, hogy csak annyi oldat kerül felhasználásra és csak oda, amennyi és ahová kell.

A tanszékvezető-helyettes szerint az egész kutatásban a legérdekesebb a növényekkel való kommunikáció.