Budapest zöldfelületi kihívásai
Budapest, ahogy több európai város is, megszenvedte 2022 nyarát, amikor két és fél hónapig egyáltalán nem hullott csapadék. A tavasszal elültetett fák 30%-a kiszáradt annak ellenére, hogy a Főkert három és félszer többet öntözött, mint egyébként szokott, a légszárazság gyakorlatilag elpusztította a fiatal fákat. Gyakrabban kell számolni a városokban a villámzáporokkal is, amikor rövid idő alatt egy-két hónapnyi csapadéknak megfelelő mennyiségű eső esik, amit nem tud elvezetni a meglevő vízelvezető rendszer. Ezekre a változásokra egyedüli válasz az alkalmazkodás lehet, és abban a városi zöldfelületek nagy szerepet játszhatnak, kezdte Budapest bemutatását a Főpolgármesteri Hivatal várostervezési főosztályán belül működő tájépítészeti osztály vezetője, Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor.
Jártak Bécsben és Grazban, hiszen a két településen elkezdtek szivacsvárosokban gondolkodni. A felsorolt problémákra Bardóczi Sándor szerint megoldás lehet, ha városaink a leeső csapadék lehető leggyorsabb elvezetése helyett a vizek megtartására rendezkednek be. Ezzel elérhető lenne, hogy a vizet a meglevő növényzet párologtassa el, ami csökkentené a hősziget-jelenséget. A városi zöldfelület nem más, mint egy városi légkondicionáló.
Ígéretes kísérletek
Két parkolóhely átalakításával a Bartók Béla úton végezték az első Stockholm- módszerrel történő faültetési kísérletet. Egy fa 15 négyzetméternyi élőhelyet kapott, mivel az ültetőközeg sok vizet képes raktározni, és abból szárazságban is tud élni a fa. Egy másik kísérleti helyszínen, a Bakáts téren már meglevő idős fákat telepítettek át Stockholm-módszerrel.
Ha tehát a burkolat alatt is kicserélik a talajt, azzal segítik a fákat extra gyökértérhez jutni, vagyis a felszín alatt kell megtenni azt, ami csak lehetséges. A főváros harmadik projektje holland faiskolákhoz kapcsolódott. Az Id. Antall József rakpart északi szakaszán 35 fából álló fasort alakítottak ki. Mivel ott biztosítani kellett a jogszabályban előírt 4,5 méteres űrszelvény-magasságot, és hazánkban a faiskolákban nem nevelnek ilyen magas törzsű fákat, holland faiskolákhoz fordult a kivitelező. Az ültetés 2020-ban történt, és azóta a fák egy centimétert sem nőttek, mert ültetési sokkban vannak, pedig gyökércellás rendszerbe kerültek, mindegyik alatt több mint 10 köbméternyi föld van, öntözésük pedig rendszeres. A Hollandia és Magyarország közötti klimatikus eltérés azt mondatja a szakemberekkel, hogy ez volt az utolsó olyan budapesti nagyprojekt, amiben atlanti területen nőtt lombos fát ültettek. Nagyon fontossá kezd válni a hely, ahol egy fa növekszik. Ez a vélemény nem az európai szabadpiac ellen szól, emelte ki Bardóczi Sándor, de azok a klímakihívások, amik előtt állunk, sokkal fontosabbá teszik a növények nevelési helyét.
A legnagyobb kísérlet a Blaha Lujza tér felújítása, melynek lényege a nagy lombkorona-nevelés, ezáltal nagy párologtató felület kialakítása. Ezért ott jött létre Budapest legnagyobb Stockholm-típusú faültetési rendszere. Igyekeztek megteremteni azokat a körülményeket, hogy a fák erdőt alkothassanak, vagyis a felszín alatt a gyökereik össze tudjanak kapcsolódni. Ha ez megtörténik, sokkal ellenállóbbá válnak. A hazai faiskolákban nevelt fáknál is van egy-két évnyi sokk az ültetést követően, a Blaha Lujza téren viszont az első évben fél- és egyméteres hajtásnövekedést mértek.
Sok más mellett szintén a Pünkösdfürdő parkban próbálták ki elsőként az esőkert létesítését. Sikerén felbuzdulva több parkban, köztük a Vérmezőn és a Jubileumi parkban is építettek esőkerteket. A közeljövő tervei között szerepel a Városháza park létrehozása, melynek területén jelenleg 250 burkolt parkolóhely van. Ezt felszámolják, nem építenek mélygarázst, hanem talajkapcsolatos, a tető vizeit hasznosító zöldfelületet hoznak létre új belvárosi közparkként.
Ígéretes kísérlet
Figyelik, hogy a fák növekedési erélye mennyire illeszkedik a klímánkhoz. Az előadó szerint lehet, hogy húsz év múlva már csak ilyen módszerekkel lehet majd fát telepíteni, ezért van szükség ezekre a kísérletekre.
A főváros kaszált gyepeinek 5%-án a Vadvirágos Budapest program keretében kezdtek kísérletezni azzal, mi történik, ha nem vágják vissza a füvet annyiszor és olyan mértékben, ahogy korábban tették.
A szokásos módon kezelt gyep és alatta a talaj, a talajélet kiszáradt. Az Andrássy úton „S” stratégiás, stressztűrő évelőágyakkal kísérleteznek. Eredményeként egy kitaposott területből virágzó, a világörökségnek megfelelő hangulatú zöldsáv jött létre.
Ez is érdekelheti:
