Telepirányítás, szén-dioxid, környezeti lábnyom

Akár a takarmányfogyasztás, akár az állatok egészsége, akár környezeti terhelés felől közelítjük meg a precíziós állattartást, a különálló rendszerek – jó esetben – integrálhatók egy egységes telepirányítási, illetve adminisztrációs rendszerbe. Ezek rendszerek összesíthetik az egyes alrendszerek adatait, és a tulajdonos, a cégvezető számára döntéstámogató szolgáltatást nyújthatnak, megfejelve esetleg még azzal is, hogy többé-kevésbé az adatszolgáltatási kötelezettségek is teljesíthetők a használatukkal.

A konferencián Stiller Szilárd, az AgroVIR Kft. állattenyésztés üzletág vezetője arról beszélt. Hogy az adatok egy rendszerben kezelése lehetőséget ad arra, hogy a szakmai elemzéshez financiális elemzés is készüljön és ne összeollózott riportokból kelljen képet alkotni a gazdálkodásról. Egy rendszer a költségek és hozamok valós helyéről tud képet adni.

Kövesdi József, a Senit Kft. ügyvezetője és társ-előadója, Keszte Rudolf a Kisalföldi Mg. Zrt. projektvezetője az automatikus szarvasmarha istálló gyakorlati üzelmeltetése kapcsán arról beszélt, hogy egy-egy rendszer, mint amilyen a moduláris rendszerű OkosFarm, bevezetését a felmerülő problémák alapján lépésről lépésre is meg lehet tenni.

A lépésenként haladás a környezeti lábnyom telepi csökkentése során is alkalmazható, és alkalmazandó is, hisz az állattartásra nehezedő nyomás a szén-dioxid-csökkentés terén egyre növekszik. A kibocsátás csökkentését is tervezni kell és lehet – erről dr. Márkus Richárd A DSM Nutritional Products Hungary Kft. kelet-európai képviselője beszélt.

Ugyancsak az egy rendszer alkalmazása mellett érvelt Bessenyei István, állattenyésztés-takarmányozási szakember, az Evipfarming Kft. ügyvezetője is, aki hazai gyakorlati tapsztalatokat mutatott arról, hogy a Nutriopt rendszer hogyan segítheti a sertéstartás jövedelmezőségét.

Dr. Tikász Ildikó, az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. tudományos tanácsadója ismertette az AKI kutatást, amelyben azt vizsgálták, hogy a sertés- és baromfitartásban mely tényezők támogatták, illetve akadályozták az okostechnológiák alkalmazását.

A kutatás során 6 országban termelőket és más iparági szakembereket kérdeztek. Ezek alapján megállapították, hogy az okostechnológiák a megkérdezettek szerint javítják a termelési hatékonyságot, a jövedelmezőséget és az átláthatóságot, mert biztosítják az állatok teljesítményének és környezetének folyamatos monitorozását és megbízható információt szolgáltatnak. A technológia segít a korai problémafelismerésben, és döntéstámogatást biztosít.

A terjedést viszont gátolja, hogy drága a bevezetése és fenntartása, nem lehet tudni a bevezetés költség-haszon arányát, nincs pénzügyi támogatás a bevezetésre, hiányzik a szervizszolgáltatás, az oktatás és képzés, ebből fakadóan a gazdálkodóknak nincs tudásuk már a beszerzési döntések meghozatalához sem. Emellett működtetési problémákkal küzdenek és még erős a negatív attitűd is ezen technológiákkal kapcsolatban.

De a fiatalabb generáció már nyitott, a digitálisan érett munkaerő használni is képes, csak legyen megfelelő infrastruktúra, mondjuk internetelérés az állattartó telepen.