Mi kell egy jó kiránduláshoz? Felkészülés, tervezgetés térképpel, néhány könyvvel, vagy az ezeket kiváltó korszerű eszközökkel. Beszélgetés az úti célt jól ismerő barátokkal. Vidám, befogadó, figyelmes részvétel.
A tarka sáfrány korán bontja szirmaitFiókáját etető nagy fakopáncs
Még mielőtt rám olvasnák, hogy éppen a Kiss Ferenc-emlékerdőt nem néztük meg, már ott is vagyunk. A lassan 100 éve csaknem emberi beavatkozás nélkül fejlődő, alakuló, homokbuckás erdőligetet Kiss Ferenc jelölte ki védelemre. Azóta kisebb-nagyobb tüzeket nem számítva érintetlen. Az ember csak szemlélődve járja a szürkenyár- és fenyőcsoportokkal tarkított homokpusztai erdőt.
Az utóbbi időszak jelentősebb esőzéseinek hatására csendes, puha a járásunk a fűcsomókon és a mohapárnákon. De sétáltam én már itt olyankor is, amikor a csonttá száradt tölcséres zuzmók ropogtak a talpunk alatt, akár a csöröge.
Élénk színeket kerestem a novemberi tájban, de csak egy vajszínű ördögszem késői virágát leltem, no meg jó néhány cserjénk színes termését. Még nem ették meg őket a téli vendégeink, a fenyőrigók, ahogyan a galagonya és a sóskaborbolya gyümölcsét sem.
Királyhalom
A mai Ásotthalom településen 1883. október 10-én Bedő Albert országos erdőmester átvette a Magyar Királyság területén elsőként elkészült erdőőri szakiskolát Pálffy Ferenc szegedi polgármestertől. Ezzel egy időben a város az erdőbirtokából 665,1 hold erdőt az iskolának adományozott a képzés előmozdítására. Így az erdőmérnökképzés 1808-as selmecbányai elindulása után az altiszti képzés is létrejött. Néhány nap múlva, október 16-án Ferenc József császár is megszemlézte az iskolát az újjáépített Szeged és a város szomszédságában zajlott hadgyakorlat mellett. Ennek emlékére kapta az új iskola a Királyhalmi Erdőőri Szakiskola nevet. Mai jogutódja az Alföldi ASzC Bedő Albert Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium Ásotthalmon.
Eddig tartott az utunk, így az írásom is véget ér. Visszagondolva azonban egy kérdés megválaszolatlan maradt bennem. Móra Ferenc azt írja, hogy a tanyájához negyedszivarnyira van az erdőőri lak, ahol barátjával, Kiss Ferenccel a fák lelkéről beszélgethettek. Hol lehetett Móra Ferenc tanyája?
Újra vissza kell mennem. A szivarégés sebességéről ugyan semmi ismeretem nincs, nem is beszélve a különböző szivarméretekről és szívási tudományokról, de bizonyára találok egy helybélit, aki eligazít. Ha már újra ott leszek, megragadom az alkalmat, végigjárom az erdőt, és megkeresem a pozitív változásokat.
1 / 11
Kétszáz évesnél is idősebb a Rúzsafa
Küzdelmes életű vénic-szil
A Kiss Ferenc-emlékerdőt csaknem 100 éve telepítették
Vajszínű ördögszem serevényfűz között
A tarka sáfrány korán bontja szirmait
Fiókáját etető nagy fakopáncs
Homoki báránypirosító
A tölgyeket védő fenyők pusztulnak
A leszakadt tölgyágon új élet telepedett meg
A szegedi Móra Ferenc Múzeum tárlata sok ihletett adott
Azt mondják, a sár marasztaló, az ásotthalmi homok pedig örökre ott tartja az embert. Nincs erre jobb példa, mint az erdész, erdőmérnök anya, Polner Frigyesné Julika, és szintén erdőmérnök lánya, Bekőné Polner Katalin esete, akiket történetesen elvarázsolt az alföldi homok.
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.