Nincs idő a talajélet megújulására, az esetleg felhalmozódott peszticidmaradványok hátráltatják a fiatal növények kezdeti fejlődését. A kivágás utáni gyors telepítés ráadásul agrotechnikai szempontból is hátrányos, mert sok gondot okoz a gyomosodás, főként az előző ültetvényből visszamaradó évelők miatt.
Fajtaválasztás
Hosszú távon is gazdaságos és életképes ültetvény csak a termőhelynek és a piacnak megfelelő alany-nemes oltványkombinációval érhető el. Mielőtt nagyobb területet telepítenénk egy adott fajta ígéretesnek tűnő klónjából, célszerű kisebb számban kipróbálni úgy, hogy a terület nagyobb részébe az alapfajtát ültetjük, amivel együtt szüretelhető le. Így elkerülhető, hogy nagyobb terméskiesésünk legyen, ha mégsem váltaná be a hozzá fűzött reményeket. Ez talán még inkább érvényes az új rezisztens fajtákra, amelyekről alig rendelkezünk termesztési tapasztalatokkal egyrészt a „fiatalságukból” adódóan, másrészt az elterjedtségük híján. A klímaváltozás, a környezetterhelés csökkentése és az egyre kevesebb költséggel való termelés igénye viszont jogosan állítja előtérbe ezeket a fajtákat.
Stabil támrendszer
a friss hajtásokat
A támaszrendszer fontosságát sokan lebecsülik, annak ellenére, hogy igen költséges beruházásról van szó, és elengedhetetlen része az ültetvénynek. A tőke stabilitása, élettartama jelentősen függ tőle, különösen a tőkenevelés időszakában van nagy jelentősége. Az Alföldön a mai napig sok ültetvényben látjuk, pusztán a takarékosság miatt, hogy a kinevelendő tőkék mellé nem tesznek karót, helyette csak egy műanyag zsineget feszítenek ki a kartartó huzalhoz és amellett vezetik fel a hajtást. Ez a megoldás addig valóban betölti funkcióját, amíg el nem mozdul a kikötés helye vagy meg nem süllyed a huzal. Azután a rátekert hajtás is rögtön deformálódik, és az egyenes, teherbíró törzs kinevelése már a múlté. De ugyanígy probléma a kevesebb huzal, a túl nagy oszloptávolság, a megoldatlan huzal-utánfeszítés, a rossz végoszloprögzítés, és nem utolsósorban a nem megfelelően előkezelt és kiszárított fa támelemek. Ebből következik, hogy a támasz anyagán, a kihelyezésre szánt időn és a precíz megépítésen nem szabad spórolni.
Ezenkívül fontos, hogy ne terhelje a talajt és a talajvizet, valamint az ültetvény kivágása esetén gond nélkül lehessen megsemmisíteni vagy fémoszlopoknál újra felhasználni.
