0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

Belvíz helyzetkép a mezőgazdaságban

Az országban 2024 elején számottevő, de nem kiemelkedően magas a belvízzel borított mezőgazdasági területek nagysága. A műholdas radarfelvételek alapján ez év január végén közel 116 ezer hektárnyi terület volt érintett.

A belvíz mezőgazdasági területekre gyakorolt káros hatásai mellett ne feledkezzünk el annak talajvíz utánpótlásában betöltött szerepéről.

Belvíz 2024 januárjában
Fotó: MMG/Csatlós Norbert
Az Agrárminisztérium felkérésére a Földmegfigyelési Operatív Központ (Lechner Tudásközpont) optikai műholdfelvételek alapján országos belvíztérképezést végzett, hogy felmérje és kiértékelje az érintett mezőgazdasági területek kiterjedését 2024 elején.

A legnagyobb mértékű belvízborítottság növekedést Győr-Moson-Sopron vármegyében tapasztalták. A mezőgazdasági terület egészéhez viszonyítva a belvízborítottság mértéke Győr-Moson-Sopron (3 százalék) és Jász-Nagykun-Szolnok (2,5 százalék) vármegyében volt a legmagasabb, míg Komárom-Esztergom és Tolna vármegyében a legalacsonyabb. Az Alföld középső és keleti részein jellemzően a belvizes területek enyhe növekedését, míg az ország középső területein azok fokozatos csökkenését figyelték meg.

Magyarország mintegy negyvenöt százaléka síkvidéki terület, egynegyede pedig olyan mély fekvésű, sík terület, amelyről természetes úton nem folyik le a víz. Belvíz akkor keletkezik, ha a kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők hatására a talaj felső rétegében a szabad pórusok vízzel telítődnek és a talajvíz kilép a felszínre. Napjainkban egyre gyakoribbak az olyan időjárási szélsőségek, amelyek hirtelen nagy mennyiségű csapadékkal járnak, különösen aszályos időszakok után. Ezek hozzájárulnak a belvizes területek létrejöttéhez és kiterjedésük növekedéséhez. A 2023. év novemberében tapasztalt bőséges csapadékhullás a talajok országszerte magas víztelítettségéhez, az Alföldön ugyanakkor több helyen belvízfoltok kialakulásához vezetett. Decemberben folytatódott a csapadékos időjárás, ami a belvízborítottságot tovább növelte.

Fotó: MMG/Csatlós Norbert
A belvíz a káros hatások mellett fontos szerepet játszik a talajvíz utánpótlás szempontjából. A gazdálkodók számára a gyakoribbá váló hosszú, csapadékmentes időszakok létfontosságúvá teszik a vízvisszatartást, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzését, illetve a talaj termőképességének megtartását segítő eljárások tudatos gyakorlati alkalmazását.

E célokat a saját termelői önérdek felismerése mellett a jelenleg működő agrártámogatási rendszer számos eleme ösztönzi. A talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítását a kormányzat elsősorban a földhasználatváltás, a felszínborítás mozaikossá tételének (szegély-élőhelyek, nem termelő területek), a vízvisszatartást szolgáló infrastruktúra-fejlesztésének támogatásával, valamint vízmegőrző agrotechnikák alkalmazásának ösztönzésével segíti.

A belvízborítottság következtében az őszi kultúrákban bekövetkezett hozamcsökkenést kiváltó káreseményt az elektronikus kárbejelentő felületen https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/ mindenképpen érdemes bejelenteni, hogy – az egyéb támogatási feltételek teljesülése esetén – a termelői károk a későbbiekben kompenzálhatóak legyenek.

Forrás: Agrárminisztérium

Magazin ajánló: