A 31 éve alakult szervezet múltjáról és jelenéről, elért eredményeiről kérdeztük a szövetség vezetőit.
A rendszerváltást követően megszűnt a környékbeli termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek integrátori tevékenysége, és végeredményben annak a pótlására alakultak meg, emlékezett a kezdetekre Szél István, aki az első elnöke volt a Dél-alföldi Őszibarack-termesztők Szövetségének.
Akik a szakszövetkezetből lettek önálló gazdálkodók, gyakorlatilag zökkenőmentesen folytatták a termesztést és értékesítést, amihez megvolt a tapasztalatuk és a fölszerelésük. A termelőszövetkezeteknél mindez nem így történt, ennek következtében nagyon heterogén volt a gazdák tudásszintje, az alkalmazott technológia, a fajták és a csomagolás. Mindenki önállóan értékesített a budapesti nagybani piacon, ami akkor még a Bosnyák téren működött. Ezt látva döntöttek úgy az alapítók, hogy technológiai tanácsokkal segítik egymást, szakembereket hívnak és megnézik, hogyan termesztenek őszibarackot a mediterrán országokban, hogyan szervezik a piacot.
Kezdetben Timon Béla, Szabó Zoltán és Nyéki József, mindannyian a volt Kertészeti Egyetem tanárai, segítették a szakmai munkát. Sokat köszönhetnek a szatymazi őszibarack-termesztők Hegedűs Ágostonnak is, aki akkor a Dísznövény Szövetség elnöke volt, és az ő segítségével alakult meg a Flóra Őszibarack Alapítvány a GF677 alany behozatalára és szaporítására. Ez az alany azóta is a legelterjedtebb a hazai termesztésben, emlékeztetett Szél István. Akkoriban ingyen adtak a termesztőknek félkész konténeres oltványokat Zákányszéken, Sándorfalván, Bordányban, Zsombón, Szatymazon. Nyolc év elteltével, amikorra betöltötte a hivatását, megszűnt az alapítvány.
