Feldman Zsolt kiemelte, hogy
Ennek érdekében két olyan eszköz is várható az idén, amelyek a mezőgazdaság jövőjét szolgáló fejlesztési projektek megvalósítását segítik. Az egyik, egy bevásárlásokhoz kapcsolódó biztosítékmentes előlegfinanszírozás lehetősége, a támogatások mértékének legfeljebb 25 százalékos mértékéig. A másik eszköz esetében most folynak az egyeztetések a minisztérium, a finanszírozó intézetek és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal (AVHGA). Szeretnék, ha már a 2024-es beruházási pályázatok esetében az 50 százalékos támogatás mellett lehetőség lenne elszámolni a beruházási hitelhez kapcsolódó kezességvállalási díj költségét, valamint 10 százalék erejéig a beruházási hitel kamatköltségét is. Az államtitkár elmondta azt is, hogy ennek a Magyarországon teljesen újdonságnak számító innovatív, finanszírozási eszköznek az uniós alapjait az Európai Bizottsággal már egyeztették.
Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója szerint a finanszírozási eszközök szerepe a nehéz helyzetben felértékelődik. Azonban a hitelforrások nyújtásában olyankor, amikor a bankok és a hitelfelvevők is óvatosak, kiemelt jelentősége van a hitelgaranciának. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 1991 óta működő intézmény, melyet az Agrárminisztérium és három bank hozott létre annak érdekében, hogy mint pénzügyi intézmény segítse az agrárvállalkozások és a teljes agrárium hitelezését. Jellegükből adódóan a mezőgazdasági őstermelők, kistermelők és családi gazdálkodók azok, akiknek kevesebb önerejük és fedezetük van. A kereskedelmi bankokhoz hitelért forduló gazdálkodó egy elbírálási folyamaton esik át, és gyakran előfordul, hogy a hitelt feltételhez kötötten nyújtja a bank. Ez a feltétel egy független garancia a hitel visszafizetésére. Ehhez nyújt támogatást az AVHGA és áll az agrárvállalkozók mögé, ezzel segítve a termelőket céljaik elérésében, egyben a bankokat a szektor hitelezésére ösztönözve.
A tavalyi évet vizsgálva az AVHGA tevékenységében is jól látszik, hogy jelentősen növekedett, megkétszereződött a likviditási hitelek aránya, különösen a növénytermesztésben. Ez értékben a 2022-es 59 milliárdról a tavalyi évben elérte a 129 milliárd forintot. Az állattenyésztésben 35-ről 50 milliárd forintra növekedett az alapítvány által támogatott hitelek értéke, ami másfélszeres növekedésnek felel meg. A beruházási hitelek esetében Herczegh András szerint egyfajta ciklikusság figyelhető meg, melynek mozgatója a mindenkori pályázati kiírások köre. Így a tavalyi évben, az azt megelőző évekhez képest, (amely egyébként rekordot jelentett az agráriumban a beruházások tekintetében), kevesebb, de így is 76 milliárd forintnyi beruházási hitel felvételét támogatta az AVHGA. Ezen hitelek között a földvásárlások, ingatlanfelújítások és gépvásárlások egyaránt szerepeltek.

Az Agrár Széchenyi Kártya Program és az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel esetén is minden egyes ügylet mögött az alapítvány kezessége áll. Ezen konstrukció esetében a támogatás két részből tevődik össze; egyrészt a támogatásból, amit a kormányzat nyújt a hitelpontok tekintetében, illetve a garanciadíj-támogatásból.