Sok károsítója vanSzámos károsító nehezíti meg a szamóca termesztését, és az utóbbi években újak is megjelentek, vagy a már ismertek okoznak nagyobb problémát. A korábban említett fitoftóra, lisztharmat és botrítisz mellett fitoplazmás betegség, gnomóniás betegség fertőzheti meg. Kártevői közül karantén státuszú a szamóca fonálféreg, a gyökerét rághatják pajorok, drótférgek, ősszel a mocskospajor, továbbá a kis és nagy szamócavincellér lárvái. Nálunk is megjelent már a kis szamóca-levéltetű, ezen kívül a szamócaatka és a piros gyümölcsfa-takácsatka szívogat a levelein. Rágó kártevői közé tartozik a szamóca bimbólikasztó, de levélbarkók és sodrómolyok is megtámadhatják. Az utóbbi években nagyobb gondot okoznak az atkák, ellenük folyamatos kénes permetezést javasolt Kaponyás Ilona. Alkalmas a védekezésre az olajos rézkén, mint tavaszi lemosó kezelés. Az atkaölő készítmények közül a Flumite eseti engedéllyel egy alkalommal használható, azonkívül az Ortus, a Nissorun és a Movento rendelkezik még engedéllyel szamócában. |
Tápanyagigényes növény

Levélvizsgálat szerint a következő tápelem-összetétel kedvező a szamócának: nitrogén 2,5-3%, foszfor 0,2-0,3%, kálium 1-1,5%, kalcium 0,8-1,5%, magnézium 0,3-0,4%, vas 50-100 ppm, mangán 50-100 ppm, bór 20-50 ppm, cink 20-30 ppm, réz 5-8 ppm, molibdén 0,5 ppm. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a makroelemek mellett gondoskodni kell a szamóca kalcium-, magnézium- és vasellátásáról is. A levélvizsgálatot érés előtt célszerű elvégezni.
figyelmeztetett Kaponyás Ilona. Érdemes ültetéskor mikorrhiza gombát is kijuttatni. A tápoldatozást 1:1 arányú nitrogén:kálium adagolással indítjuk, ez a virágzás kezdetén 1:1,3-1,7 arányra változik, majd a kötődés időszakában 1:1,5 arányt kell tartani, hogy sok mag fejlődjön. A termés növekedésének idején elég kevesebb kálium is, 1:1-1,5 aránnyal. Éréskor kicsit emelni kell a káliumszintet, 1:1,3-2 arányban.
A szamóca jól reagál a lombtrágyára, a gyümölcsnövekedés idején érdemes így táplálni és kisegíteni aminosavakkal, mikroelemekkel.
Tápanyag-ellátási hiányosságokra vezethető vissza, ha éréskor nem jól színeződik a gyümölcs, ez a kevés káliumra utal. Ha a levelek nem érik el a fajtára jellemző méretet, ha nem elég fényes a gyümölcs, vagy ha a virágzati tengely túl hosszú, az is „alultáplálásra” utal. A vegetatív állapotban maradt állomány pedig a nitrogén-foszfor-kálium arányok eltolódásának következménye lehet.
Fotók: Horváth Csilla, Tóth-Babits Dorina