A biomassza a körforgásos, fenntartható gazdasági modell szerves része, aminek a globális népességnövekedés és a klímaváltozás ad aktualitást.
Több mint kétszázan vettek részt március 16-án a Természettudományi Múzeumban megrendezésre kerülő „Biomassza Napja: 0-99 éves korig az élhető jövőért” című konferenciát, mely egy nemzetközi programsorozat része. A biomassza alapú gazdaság elméleti alapjairól és gyakorlati megvalósításáról az Agrárminisztérium képviselői mellett a Budapesti Műszaki Egyetem, a Bay Zoltán Kutatóintézet és az Agrárközgazdasági Intézet előadói tartottak érdekes prezentációkat.
Az INTERREG Central Europe támogatásával és a Magyar Állam társfinanszírozásával megvalósuló BIOECO-UP (https://www.interreg-central.eu/projects/bioeco-up/) projekt kiemelt célkitűzése a tudásalapú és fenntartható biomassza alapú gazdaságra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretanyag átadása a fiatalabb nemzedékek számára. A projekt 8 országból származó 12 konzorciumi partner részvételével valósul meg, akik között kutatóintézetek, egyetemek, államigazgatási szereplők egyaránt vannak.
Dr. Baksa Adrienn, a tárca Agrármodernizációs Főosztályának vezetője is felszólalt.
Dr. Baksa Anett elmondta, a biomassza alapú gazdálkodás olyan, megújuló biológiai erőforrásokat alkalmaz, mint például a növények, halak, a fák és egyéb mikroorganizmusok, melyekből élelmiszert, energiát, és sok minden mást állít elő fenntartható módon.
Kihangsúlyozta a klímaváltozással és a népességnövekedéssel járó globális társadalmi-környezeti problémákat, amiket csak akkor tudunk hatékonyan kezelni, ha a gazdaság minél inkább átáll az élhetőbb, körforgásos modellre, tehát gondoskodunk a természeti erőforrások visszapótlásáról.
Ennek érdekében a főként mezőgazdasági és erdészeti ágakban termelődő biomassza alkalmazhatóságának kérdése nem csak a kormányzati gondolkodásba – ez már megtörtént –, hanem az egyén mindennapi életébe is minél inkább be kell, hogy épüljön.
