Infrastrukturális fejlesztések
Tavaly a Belügyminisztérium és az Agrárminisztérium közösen áttekintette a vízvisszatartás feladatait, a tározók létesítésének célját és a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében megépült tározók további mezőgazdasági célú hasznosítása, valamint állandó tározóvá alakításának lehetőségeit. Az idei évtől kezdve megvalósulhatnak a harmadlagos művi fejlesztések, amelyek az öntözővíz eljuttatását szolgálják az öntözhető területekhez. A fejlesztések nyomán 2026-ra 50 ezer hektár válhat öntözhetővé.
Vízvisszatartás, víz a tájban
A 2022-es történelmi aszály megmutatta, hogy az öntözés önmagában nem elegendő, nagyobb fokú vízmegtartást kell megvalósítani. A mezőgazdasági termelőknek is be kellett látniuk, hogy a termelés biztonsága okán létfontosságú a vízvisszatartás, a vízmegtartás és a talajnedvesség megőrzése, illetve olyan eljárások alkalmazása, melyek a talaj termőképességének megtartását segítik. A talajra irányult a fókusz, hiszen az egészséges talaj a változásokhoz való alkalmazkodás alapja. Mivel a talaj a legnagyobb víztartó közeg, a talajok védelme, szerkezetességének, termőképességének a megfelelő eljárásokkal történő javítása nagymértékben hatnak a gazdálkodók termelési költségeire, a terméseredményekre, és csökkenthetők a szélsőséges időjárásból eredő stresszhelyzetek.
Ez év márciusában vízigény-felmérést végez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász-hálózata. Az Agrárminisztérium megbízásából végzendő felmérés célja a gazdálkodói hajlandóság megismerése a víz tájban tartására a mélyfekvésű, vízvisszatartásra alkalmas területeken. A március elején kezdődő felmérés során a falugazdász-hálózaton keresztül feltérképezésre kerül a gazdálkodói tudás, igény, hajlandóság a területi vízmegtartási megoldásokra vonatkozóan, valamint, hogy ezek alkalmazásához milyen feltételek mellett képesek, illetve tudnak hozzájárulni a gazdák. A kutatás szakmai hátterét az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi Intézetének Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpontja, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság biztosítja.
Az előzetesen meghatározott, közel 40 ezer hektáros mélyfekvésű terület mintegy tízezer gazdálkodó 250 ezer hektárnyi termőterületét érinti. Fontos megjegyezni, hogy az igényeket azon gazdálkodók is jelezhetik, akik nem ezeken a területeken tevékenykednek, a NAK kéri őket, hogy ebben az esetben keressék fel falugazdászukat.
