0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 22.

A Víz Világnapja: vízkereslet- és vízkínálatfejlesztési programok

A 2024-es Víz Világnapja alkalmából a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát kérdeztük a hazai vízgazdálkodással, öntözéssel kapcsolatos jogszabályok, programok eredményeiről, illetve a gazdálkodók számára aktuális vízkezeléssel kapcsolatos tudnivalókról.

AZ ENSZ 1993-ban március 22-ét jelölte ki a Víz Világnapjának. Célja, hogy fókuszba kerüljön ez a nélkülözhetetlen természeti kincs. Ezen a napon a szervezet minden évben más és más nézőpontból hívja fel figyelmünket a víz alapvető szerepére. Az idei Víz Világnap mottója: Víz a békéért.

a víz Balaton fürdés sport Badacsony
Fotó: MTI/Varga György

A víz békét teremthet, de olykor konfliktusok forrása is lehet. Ha kevés, ha szennyezett, ha nem fér hozzá mindenki egyenlően, mind-mind feszültséget kelthet közösségek vagy országok között. Világszerte több mint 3 milliárd ember függ az országhatárokat átszelő vizektől. Ennek ellenére napjainkban csak 24 országnak van együttműködési megállapodása a víz közös használatáról. Az éghajlatváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a népesség növekedésével együtt sürgősen szükség lenne az országhatárokon belüli, és az országok közötti összefogásra legértékesebb erőforrásunk védelme és megőrzése érdekében. Az egészségügy, az emberek jóléte, az élelmiszeripar, az energetikai rendszerek, a gazdasági tevékenységek, valamint a környezet meg­óvása csak egy jól működő, és méltányosan irányított vízforgalmon alapulhatnak – áll az ENSZ 2024. évi Víz Világnapjára készített összeállításában.

 

Az öntözésfejlesztés érdekében az Agrárminisztérium eszköztára a szabályozási és termelői beruházások ösztönzésére terjed ki. Az öntözés közérdek, a biztonságos élelmiszerellátás alapja. Szabályozási oldalról 2020-ban bevezetésre került az öntözési közösségek megalakításának lehetősége, valamint a közérdekkel egyenértékű öntözési szolgalom. A Vidékfejlesztési Program keretében 962 öntözésfejlesztési projekt támogatása valósulhat meg, 82,90 milliárd forint értékben.

A KSH adatai alapján 2022-ben Magyarország mezőgazdasági területe mintegy 5,1 millió hektár volt. A terület 82 százalékát szántóként hasznosították.

Célzottan 111 ezer hektáron öntöztek a gazdálkodók, ez valamivel több, mint a teljes terület 2 százaléka. A kormány kiemelten támogatta, támogatja 2023/2024-ben a gazdálkodókat, a mezőgazdasági vízszolgáltatás költségeit teljes körűen átvállalja.

Fenntartható vízgazdálkodási közösségek

Az Agrárminisztérium felelősségi körébe tartozik a mezőgazdasági vízgazdálkodás, azon belül is a vízkeresleti oldal igényeinek felmérése, az igényelt víz biztosításának optimalizálása, kapcsolatteremtés a gazdálkodók és a vízkínálati oldal szereplői között. A magyar öntözésfejlesztési koncepció szerint 2030-ra megközelítőleg 350 000 hektárra nőne az öntözhető terület hazánkban, ami a teljes terület 7 százalékát jelentené. Az öntözésfejlesztés koncepciójának nem pusztán az öntözött területek, hanem az öntözés fenntarthatóságának növelése is része. A termelők által önkéntesen kialakított közösségek az úgynevezett fenntartható vízgazdálkodási közösségek. Jelenleg 277 fenntartható vízgazdálkodási közösség működik országszerte, amelyek összesen 97 379 hektáron öntöznek. A legtöbb közösség, 52 Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében alakult meg, és az öntözött területek nagysága is ebben a vármegyében a legnagyobb, összesen 19 908 hektár. Azoknak a területeknek a nagysága, ahol közösségbe szerveződve ön­töznek a gazdálkodók, a 2021-es 25 000 hek­tárról 2022-re 64 000 hektárra, 2023-ra pedig 82 000 hektárra nőtt.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: