A kamara a felmérést követően szakmai ismeretek átadásával is segíti az érintett termelőket, workshopokat szervez, hogy megismertesse a fenntartható, ökoszisztéma-alapú területi vízgazdálkodás módszereit. A tudatos gazdálkodói döntéseket szakmai iránymutatás, jogi és támogatási eszközök – köztük a Közös Agrárpolitika keretében hamarosan megnyitásra kerülő vízvédelmi célú nem termelő beruházási támogatások – is segítik majd.
A gazdálkodók aktuális vízkezeléssel kapcsolatos kérdései
Agrárszakmai szempontból vitán felül áll, hogy az éghajlati szélsőségek súlyosan érintik a hazai élelmiszer-előállítás helyzetét. A Tisza vízgyűjtőjén az elmúlt 10 évben markáns, közel 30 százalékos vízhozamcsökkenés tapasztalható. A felszíni vízhiány a felszín alatti tartalékainkat emészti, ami nemcsak a mezőgazdasági termelést, hanem a stratégiai fontosságú ivóvízbázisainkat is veszélyezteti. Öntözéses gazdálkodás nélkül hazánkban már nem képzelhető el eredményes kertészet, kukorica-, vetőmag- és fehérjenövény-termesztés sem. Mezőgazdasági adottságaink ugyan kiválóak, hiszen hazánk területének közel 60 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás miatt azonban fontos lenne az öntözött területek növelése. Az agrárium versenyképességének egyik kulcsa a kertészeti ágazat fejlesztése és az öntözéssel már gazdaságosan termeszthető növényfajták köztermesztésbe vonása, ami a termelés diverzifikálását és nagyobb piaci biztonságot jelentene.
Támogatáspolitika
A területalapú támogatások esetében fontos változás, hogy az idei évtől már a vízborított (belvizes) területre is igénybe vehető, azaz támogatásra jogosult területté válhattak az éghajlatvédelmi, talajvédelmi és egyéb környezeti okokból fontos, a mezőgazdasági területekhez szorosan kapcsolódó, úgynevezett agro-ökológiai területek (aöt), mint például: mezővédő erdősáv; fás, cserjés sávok; belvízzel borított területek.
A helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó elvárások (HMKÁ) kapcsán egyrészt előírás a víztestek mentén történő védelmi sávok kialakítása, ahol nem juttatható ki műtrágya, szerves trágya és növényvédő szer, valamint 2024-től talajkondicionáló készítmény és növénykondicionáló készítmény sem, mindez a vízfolyások partvonalától 5 méterre, az 5000 m2 feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban, valamint a völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban. Fontos, hogy a szerves trágya esetében a meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullajtott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be – HMKÁ4. Főszabály szerint kötelező a szántóföldi vetésváltás, amely alól kivételt képez a víz alatt álló kultúra − HMKÁ7. Továbbá az elszámolandó vízvédelmi sávokon tilos mezőgazdasági termelést végezni, kivéve a mezőgazdasági kultúrállapot fenntartása érdekében végzett tisztító kaszálást és mechanikai gyomirtást. Fontos, hogy 2024-től a tisztító legeltetés is TILOS lesz a HMKÁ8 előírásai alapján.
