Elepi aubrac
– 2020-ban vettem az első aubracot. Voltam kint Clermont-Ferrandban, a kérődzőkre szakosodott Sommet de l’Elevage kiállításon, ahol olyan hatás ért, amiből a mai napig nem tértem magamhoz. Ott határoztam el, hogy Franciaországból hozok be tenyészállatot – meséli Konrád.
A tenyészet szépen épül: amikor ott jártunk három aubrac üsző legelt együtt a szürkékkel, mára pedig már helyben született borjakkal is gyarapodott az állomány. Konrád azt mondja, a magyar szürke nagyon jó fajta, extenzív gyepeken tartható, de az aubrac ugyanazon a gyepen tartva kicsit komolyabb minőséget képvisel. Ahogy viccesen fogalmaz:
– A szürke sem rossz, sőt nagyon is jó, de ott van mellette egy kétéves aubrac üsző is, és hát a két fajta húsformáiban nagyon is látható a különbség. A szürkét ugyan húsmarhafajtának tartjuk, de nem kizárólag erre tenyésztettük ki a történelem során, és bár Franciaországban az aubracot is rusztikus fajtának tartják, a fejlődése mégis a hústermelés felé tolódott el.
Fotó: Csatlós Norbert
Tenyésztés és klímaváltozás
– A melegedő klímát mindkét fajta viszonylag jól bírja. Sajnos, mi azt az utat választottuk, hogy külföldi hőtűrő fajtákat hoztunk be, például a murray grey-t. Pedig volt, illetve van is nekünk olyan fajtánk, a magyar szürke, ami ezer évet kibírt itt melegebb és hidegebb időszakokban is, csak nem kezdtünk el vele időben foglalkozni. A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületében amellett, hogy megőrizzük a genetikai örökségét, elindult egy új, húsosabb vonal tenyésztése, hogy a fajtát egy piacosabb irányba tereljük.
Fotó: Csatlós Norbert
Konrád a saját tenyészetében a szürkétől nem akar megválni, bár ő inkább az általa kedvelt történelmi vonal megőrzéséhez ragaszkodik.
Én pedig ragaszkodom a saját álmomhoz, és viszem tovább a régi vonalakat. Szerencsére a génbankban van mihez visszanyúlni.
Az aubrackal is hosszú távú tervei vannak Konrádnak: egy 20-25 egyedből álló törzsállományt akar kialakítani, amiből tenyészbikákat, sőt, akár tenyészüszőket akar értékesíteni – ez ugyanis jobb üzlet, mint az árutermelés. A fajtát keresik, és egy-egy vemhes üszőért 8-900 ezer forintot is el lehet kérni. A fajtából ugyanis kevés van az országban.
Magyar parlagi szamár
– A csacsi hozzátartozik a tájhoz, ahogy a mangalica és a parlagi tyúkok is. Tudom, nálam már genetikus az érzelmi kötődés, de így vagyok összerakva. A szamár is ebbe a körbe tartozik. Azt hiszem, eddig kétszer volt szamaram, aztán mindig túladtam rajta. Ha jól emlékszem, 2022 decemberében vettem egy kis kancacsacsit, és onnantól elindult a lavina: mára 13 darab törzskancám van. Valamennyi származási lappal, csippel ellátott, az őshonos fajtához tartoznak.
Ősszel olcsón megvesznek egy sportcélra nem használható lovat, mellé egy mangalicát vagy más zsíros disznót, betöltik kolbásznak, szaláminak és fél Böszörmény január-februárban ezt eszi.
