0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 27.

Szarvasmarhák és szamarak egy legelőn

Fási Konrád és Mindjárt a magyar szarvasmarha-tenyésztés ikonikus párosa. A tenyészbikát, a magyar szürke szilaj természetére rácáfolva, Konrád könnyedén vezeti, még az állattenyésztési kiállítások látogatóinak zsúfolt tömegében is.

Igaz, Mindjárt nem nagyon tűri, ha más próbálja fogni a kötőféket… Ez a bizalom, kötődés ugyanis a napi közös programjaik során alakult ki. Mindjárt a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete által fenntartott genealógiai vonalakon belül az M-vonal nagyszerű egyede.

Konrád maga azonban a T-vonal megjelenését, viselkedését és tenyésztési tulajdonságait tartja a maga és tehenei számára megfelelőnek, így a génbankban megőrzött szaporítóanyagnak köszönhetően az 1979. március 8-án született Tüske apaságú borjak láttak napvilágot az elepi legelőn.

A hely egyébként az Elepi Tanösvény szürkemarha-tartást bemutató állomása is, ahol egy kilátóból tekinthetünk körbe a pusztán.

magyar szürke szarvasmarha bika
Fási Konrád és Mindjárt egy átlagos hétköznapon
Fotó: Csatlós Norbert

A gazdaság kialakulása

– Nagyapám állatszerető ember volt, én pedig a gyerekkoromat egészen a középiskola végéig szinte teljes egészében vele töltöttem a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei 700 lelkes faluban, Túrricsén. Középiskolába Mátészalkára, a Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskolába jártam. Jelentkeztem a kaposvári egyetemre, fel is vettek, de fél év után otthagytam, mert úgy éreztem, nekem más az utam, dolgoznom kell a szakmában. Ekkor kerültem Kemecsére, a Tedej Rt. tejelőszarvasmarha-telepére műszakvezetőnek és inszeminátornak, majd a Berek-Farm Kft.-nél töltött időszak után 2009-ben ide kerültem a Hortobágyra. Az Agropoint Kft. limousin törzstenyészeténél váltottam tejelőről húsmarhára, és egy, a hajdúböszörményi Béke Kft.-nél töltött négyéves kitérő kivételével ebben az ágazatban is ragadtam. Legutóbbi munkahelyem a Hortobágy-Faluvéghalmi Kft. volt.

Nekem otthon, Szabolcsban is volt már magyarszürke-állományom, aztán amikor elköltöztem, egy darab szürkém maradt. Azt az állatot elhoztam erre a területre, amit az önkormányzattól béreltem.

Ezt a kis tenyészetet 2011-ben indítottam a magyar szürkével. Aztán folyamatosan vásároltam, és egyszer csak azt vettem észre, hogy már 50 darab magyar szürkém van. Annak egy részét leépítettem, és létrehoztam egy vegyes, árutermelő gulyát, de azt is felszámoltam. Ezután arra jutottam, ha újra felépítem az állományomat, az már csak olyan lesz, ami most van, vagyis törzskönyves állatokból áll.

Konrád és a magyar szürke

Úgy tűnik, a Hortobágyi Nemzeti Park nemcsak őshonos fajták génmegőrzésének a helyszíne, hanem van a tájban valami, ami az ott élőket beoltja az őshonos fajok szeretetével. Konrád ugyan korábban tartott wyandotten és araucana tyúkokat is, de lassan azok is kikopnak, és csak a kendermagos és fogoly színű magyar marad a mangalicák, parlagi szamarak és magyar szürke marhák mellett.

– Mély kötődés fűz a magyar szürkéhez, elkötelezett híve vagyok ennek a szarvasmarhafajtának. Már gyerekkoromban is elbűvölt, ha a tévében, újságban láttam. Gyönyörű állat!

Nagyon sok marhával dolgoztam már, de nekem csak a szürke az igazi. A szilajsága, a vadsága, vagy amit mások mondanak róla, a kezelhetetlensége, ezek a tulajdonságai együttesen rabul ejtettek. Azt mondom, ezek miatt vált a magyarság szimbolikus állatává. Én pedig igazi magyarként kötelességemnek tartom, hogy a jövő generációinak is megőrizzem, tovább adjam – vallja az állattartó.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: