0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Gazdálkodás a tüntetések árnyékában

Helyzet van, egész Európában! Ezzel a felütéssel kezdte több mint egyórás beszédét Nagy István agrárminiszter, amikor az európai uniós, benne a magyar mezőgazdaság helyzetét igyekezett tisztázó módon felvázolni.
Most megemlítünk egy témát, ami ezúttal nem került napirendre, de elhallgatni azt jelentené, hogy nem nézünk szembe az igazsággal. Vajon az ukrán gabona bejövetele ügyében megkérdezték-e az állattenyésztők véleményét?

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy 2022-ben, a nagy aszályos évben 1 tonna gabonáért 120-130 000 forintot kellett fizetni – természetesen a magyar állattenyésztőnek. Ez több mint kétszeres drágulás, ezt a magyar állattenyésztés nem bírta volna ki, ha valamilyen csavarral nem jutott volna olcsóbb (ez egyben ukránt jelent) takarmányhoz.

vasúti szállítás
Illusztráció

A mostani gazdamorgáshoz alapvetően hozzájárult az az árulás, amit a miniszterünk az európai piacok teljes megnyitásával tart összefüggőnek. Tény, hogy az európai gazdákat nem védték meg ilyen tekintetben, igaz némely ország (például a spanyolok) a keletről bejövő gabonák 70 százalékát maga vásárolja meg, ezzel egyéb importokat tesz feleslegessé. Mi azt mondjuk, hogy a Green Deal igen szigorú előírásokat tartalmaz az európai uniós gazdák számára, amelyeknek végkonklúziója, hogy nálunk az önköltség elég erősen növekszik. Így van ez, ha nem hasznosíthatjuk a teljes területet, ha nem tudjuk a korábban alkalmazott vegyszereket felhasználni, s amiatt a növénytermesztésünk kárt szenved, s ezek miatt a fajlagos költségek csak nőnek, növekszenek. Vajon mi abban a józan paraszti ész, hogy a legjobb erő- és munkagépekkel dolgozunk, hogy a legjobb hibrideket vetjük, de a hatástalanított növényvédelem az egészet hiábavalóvá teszi.

Mostani helyzet, hogy a szabadkereskedelmi társulás értelmében – azt meghosszabbították – Ukrajnából 2025-ben is szabadon hozható majd be gabona. Sőt, a magyar miniszter felvetésére még az is elhangzott, nekünk a látszatát is el kell kerülnünk annak, hogy nem vagyunk 100 százalékban szolidárisak a szomszédunkkal. Ennek aztán lehet olyan vonzata, hogy a későbbiek során Magyarországot akár naponta fogják bírságolni.

A tisztánlátáshoz az okok mindegyikét pontosítani illene. Ne feledjük, volt itt Covid, történelmi mértékű aszály, tart a háború, s mindeközben az energiaárak a tízszeresére, tizenkétszeresére növekedtek. Ilyen környezetben a magyar kormány azzal sietett támogatni a hazai gazdákat, hogy a nemzeti támogatás mértékét a társfinanszírozásban 80 százalékra növelte. Európában mi ezzel egyedüliek vagyunk, semelyik más tagország ilyet nem tett. Ennek hatására Magyarországon a beruházási források megháromszorozódtak. A 2027-ig tartó uniós ciklus végéig a gazdák rendelkezésére áll 2900 milliárd forint, amiből 2300 milliárd a hazai forrás, 600 milliárd pedig az EU-ból származik. Ezen felül a termőföldek után járó összegnél az előlegkifizetést 70 százalékkal megemeltük, ugyanakkor bevezettük a kamatplafont is. Ezek a hazai gazdákat érintik.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság