A kistermelőknek valóban lehetőséget kínálnak a kis élelmiszerláncok, akár úgy is, hogy a gazdákat bevonják az agroturisztikai hálózatokba, a minimarketek ellátásába. Azonban a hazai termékeket egyre inkább kiszorítják az EU-n kívüli termékek, amelyek olcsón és tegyük hozzá kétes minőségben jutnak a nagyáruházak polcaira. Miként lehet kivédeni az EU-n kívüli mezőgazdasági termékbehozatalt?
– Az EU-n kívüli mezőgazdasági termékbehozatal kapcsán nyilván vannak olyan esetek, amikor védelemre szorul az agrárium. Vannak a védelemnek eszközei, kereskedelmi védelmi eszközök, ugyanakkor figyelni kell a minőségellenőrzésre, például állategészségügyi és vegyszerhasználati feltételekre. Megengedhetetlen az, hogy olcsó, ám silány áru lepje el az európai piacot. Ilyenkor érdemes használni a védelmi eszközöket, viszont figyelembe kell venni a fogyasztói magatartásokat is. Óriási a szerepe a tudatosító, tájékoztató kampánynak, amellyel a jó minőségű helyi, hagyományos termék használatát népszerűsítik.
Románia és Magyarország az agrárszektorban nagyon sok téren együttműködik. Közismert a három falugazdász-hálózattal való hosszú partnerkapcsolat. A két miniszter is, a többi volt közép-kelet-európai országok szaktárcavezetőivel együtt szállt síkra azon uniós intézkedések ellen, amelyek érintették a saját országukban levő gazdákat. Van-e ilyen jellegű kollaboráció az Európai Parlamentben?
– Régóta és lelkesen támogatom a falugazdász-hálózatokat, rendszeresen részt veszek rendezvényeiken, egyeztetünk az agráriumot érintő változások, előírások kapcsán. Legszorosabb kapcsolatom a Pro Agricultura Egyesülettel van, hiszen ez Közép-Erdély mellett a szórványközösségekben dolgozó falugazdászokat is tömöríti, így velük gyakrabban szervezünk közös rendezvényeket, de rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a Székely Gazdaszervezetek Egyesületével, a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesülettel. Nagyon fontosnak tartom a három falugazdász-hálózat magyarországi támogatását, úgy szakmai vonalon, mint anyagi tekintetben.
Ami az Európai Parlamentben zajló együttműködéseket illeti, számos jó példája van. A magam részéről elkötelezett híve vagyok egyrészt a Kárpát-medencei, másrészt a közép-kelet-európai együttműködéseknek. Ez utóbbi most nagyon aktuális, hiszen az Ukrajnával szomszédos országok azok, amelyeknek a piaca ki van téve az ukrán mezőgazdasági áruk dömpingjének, ezért nekünk ilyen tekintetben közös nevezőre kell jutni. Ez nem mindig könnyű, hiszen látjuk, hogy a kormányok esetében sem zökkentőmentes, viszont ha az a szándékunk, hogy a gazdákat támogatni akarjuk, akkor tovább kell törekedni a minél hatékonyabb együttműködésre. Ez nem ellenkezik az Ukrajnát támogató szándékainkkal, viszont az nem elfogadható, hogy a saját agráriumunk, a mi gazdáink kárára támogassuk Ukrajnát.
