Sáringer-Kenyeres Tamás, a Balatoni Szövetség által megbízott szakértői csoport vezetője az MTI-nek elmondta: biológiai, légi szúnyoggyérítésre kerül sor 1100 hektáron. Megjegyezte, a téli hónapokban lehullott bő csapadékhoz képest ez nem számít jelentős területnek, ami annak köszönhető, hogy az utóbbi hetekben szárazabbá vált az időjárás.
Ezek közül néhány jelentősebb, a balatoni szezon szempontjából meghatározó faj szaporodását lehet megfékezni a mostani biológiai beavatkozással – mondta a szakértő.
Fotó: MTI/Varga György
Kitért arra is, hogy az idei helyzet nem számít rendkívülinek, hiszen előfordult, hogy már március végén el kellett kezdeni a gyérítést. A szúnyoglárvák jövőbeni kelését, illetve újabb szúnyoggyérítések elrendelésének szükségességét még jelentősen befolyásolhatják a további csapadékviszonyok és a hőmérséklet alakulása – mondta. Ismertette azt is, hogy
Az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség 1997 óta szervezi a szúnyogirtást az üdülőrégióban, állami támogatást kapva hozzá. Az utóbbi években a szövetség alapvetően a turisztikai elő- és utószezonban végezteti a gyérítést, ezek teljes költségeit állva. Az állami támogatás úgy érkezik, hogy a nyári főszezonban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szúnyoggyérítő programja keretében zajlik a védekezés az üdülőrégióban, általában egy biológiai és két kémiai beavatkozás elvégzésével – tette hozzá Sáringer-Kenyeres Tamás.
A balatoni szúnyoggyérítést a szövetség által pályázat útján megbízott keszthelyi Pannónia Központ Kft. szakértői csapatának javaslata alapján a közbeszerzésen kiválasztott Corax-Bioner Zrt. végzi el.
A szakértők felhívták a figyelmet, hogy a lakosság is sokat tehet a vérszívók ellen, ha nem hagy fedetlenül vízgyűjtőket, itatókat, medencéket.
