Szóba jöhet az évelő vetett takarónövényzet, azaz a füvesítés, ami a legtöbb esetben az angolperje vagy egyéb fűmagkeverékek vetését jelenti. Ezzel jól közlekedhető, jó erózióvédelmet biztosító növényzet hozható létre, azonban nagyobb eséllyel jelent konkurenciát a szőlő számára. Viszont ökoszisztéma szolgáltató képessége korlátozott, mivel virágos növények megtelepedése nehézkes.
A szakember felhívta a figyelmet a területspecifikus magkeverék összeállítására. Mint elmondta, sokan drágának tartják a magokat, aminek egyik oka, hogy nincsen elegendő magtermesztési kapacitásunk. Ha olcsóbb lenne, biztosan többen kipróbálnák, ehhez viszont a mai viszonyokat tekintve, támogatásra lenne szükség. A takarónövényzet fenntartásáról szólva hozzátette, magágyelőkészítésre van szükség, s az őszi vetés esetében nyárra 60-70 százalékos takarással számolhatunk. Ugyanakkor a nemkívánatos gyomoktól kaszálással tudunk megszabadulni.
Szoboszlai Zoltán az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Kőlyuktetői Szőlőbirtok szőlésze az „egy sor, egy hallgató” programra hívta fel a figyelmet. Mint a szakember elmondta,
A vetést repítőtárcsás aprómagvető géppel végezték el, amivel meglepően pontos mennyiséget tudtak kijuttatni, a takarást fogasboronával oldották meg. A tavaszi vetés esetében megjelentek idegen növények spontán is. Tapasztalatuk szerint hektáronként 20 kiló maggal számolhatunk, de abban az esetben, ha nem túl agresszívak a honos gyomnövények, elég ennek fele is.
Tapasztalatuk szerint a vetett fajok aránya a vizsgált négy év alatt folyamatosan, a végére felére csökkent. A vetés termésmennyiségre gyakorolt hatása nagyban függ az évjárattól és egyéb környezeti tényezőktől.
– hívta fel a figyelmet Mezőfi László. Az ÖMKI projektvezetője ennek okaként az intenzív mezőgazdasági gyakorlatot, a növényvédő szerek, műtrágyák használatát, a vizes élőhelyek átalakítását, az erdőirtásokat nevezte meg. Mint elmondta, a mézelő méhek felszaporodása kiszorította a vadméheket. Vizsgálatokat végeztek 3-3 helyszínen Tokajban és Egerben, s megállapították, a vetett sorközű ültetvényekben sokkal nagyobb az ízeltlábúak egyedsűrűsége. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a sorközvetés nem növeli a növényvédelmi kockázatokat.
Báder László, a BME doktorandusza rámutatott, a takart sorköz felett a hőmérséklet alacsonyabb maradt, mint a művelt sorközök esetében. Ez akár 25 százalékos eltérést is mutatott. Ez hűti a szőlőnövényt, megakadályozza a hőstressz kialakulását. A hőmérséklet emelkedésével exponenciálisan nő a párolgás, s az öntözés ebben az esetben csak elsősegély, s nem megoldás lehet.
