0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

Mennyiség- és minőségjavító növénykondicionálás

Miután rájöttünk, hogy az intenzív mezőgazdaság milyen káros hatásokkal jár a környezetre és mennyi nem megújuló forrásból származó kemikáliát használ, más utat kell keresnünk az élelmiszertermelés hatékonyságának fokozására.
szőlő szüret
Illusztráció
Fotó: MTI/Ruprech Judit

A humin- és fulvósavalapú növénykondicionáló készítményekkel történő lombkezelésekkel segíthetünk a növénynek leküzdeni a többszörös stressz okozta károkat. A humin-fulvósavas termékek megfelelő időben kijuttatva támogatják, serkentik az aktuálisan zajló életfolyamatokat. Emellett bizonyítottan növelik a stressztűrést, a környezeti hatásokra adott gyorsabb válaszok könnyítik a növény egyedi akklimatizációját, a kijuttatott tápanyagok növénybe jutását és megfelelő sejtszintű hasznosulását. Antivirális és adjuváns hatásuknak köszönhetően nő a fertőzésekkel, valamint a biotikus és abiotikus stresszhatásokkal szembeni ellenálló képesség. Ezen alapszik biostimulátor hatásuk, amely általános jellegű, a növény egész anyagcseréjére hat.

A termékek biológiailag aktív szerves anyagai a növények kiegyensúlyozott tápanyagellátását, jó kondícióját szolgálják, megalapozva az egészségesebb, jobb minőségű és beltartalmú szőlő termesztését.

Tartalmazzák a szőlőnövény számára az életéhez elengedhetetlen anyagokat; enzimeket, enzimaktivátorokat, aminosavakat, vitaminokat és egyéb biológiailag aktív, értékes vegyületeket. Sejtszinten fejtik ki hatásukat, egyensúlyi állapotot teremtve a növényben. A huminsavak és fulvósavak további közös jellemzője, hogy akár a gyökérzónába kijuttatva, akár lombtrágyaként kiváló táplálékot jelentenek a növények számára.

Nem közvetlen tápanyag

A humuszos anyagok a talaj szerves anyagának több mint 60%-át teszik ki, és a szerves trágyák fő összetevői is. A huminsavak (HS) azonban a humuszos agyagaggregátumokban való stabilizálódásuk és a talajban való lassú mineralizációjuk miatt nem alkalmasak a növények közvetlen tápanyagellátására (azaz a N- és P-alapú műtrágyák helyettesítésére).

Valószínű, hogy a huminsavakkal történt kezelés hatására fokozódó növényi növekedés nem közvetlenül a HS táp­anyagtartalmával függ össze, hanem a HS-nak a tápanyagfelvételért felelős növényi membrántranszporterekkel, a növekedést és fejlődést szabályozó, membránhoz kapcsolódó jelátviteli kaszkádokkal való kölcsönhatásával.

Emellett azt is fontos kiemelni, hogy a HS-ra adott növényi válaszok a kutatások szerint nagymértékben függnek a növényfajoktól és azok fejlettségi állapotától, az alkalmazás módjától és gyakoriságától, és attól, hogy milyen forrásból nyerjük ki a humuszsavakat. Az eredményt befolyásolják az uralkodó gazdálkodási és környezeti körülmények is.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: