Nem véletlen, hogy a HS-nak a növények növekedésére gyakorolt hatásáról közreadott legtöbb adat a gyökérszerkezet kedvező változásairól szól. A növény és a hozzá kapcsolódó mikrobiális közösség elősegíti a talaj szervetlen összetevőinek változását, és ezáltal közvetlenül befolyásolja a talajoldat kémiáját. A humuszos anyagok a szén- és nitrogén- anyagcsere indukálásán keresztül elősegíthetik a növények növekedését is. Ezenkívül jelentős a szárazságstressz enyhítésére gyakorolt hatásuk is oly módon, hogy megkönnyítik a vízfelvételt és a huminsavval kezelt növény fenntartja a sejtek turgorállapotát. A HS a gyökérnövekedés fokozásával, az ásványi anyagok felvételének megváltoztatásával és a membránok károsodásának csökkentésével enyhítheti a sóstressz káros hatásait, ezáltal a sótűrőképesség is nagyobb lesz.

Tankkeverékben

Az ültetvények tápanyaghiányának leküzdésére a lombtrágyázás egyre inkább elfogadott és alkalmazott eljárás. A bio­stimulánsok lombozatra való kijuttatása javíthatja a tápanyagok felvételét és hatékony felhasználását. A tankkeverékben a huminsavas készítmény lombtrágyákkal való kipermetezése a növény különböző fejlődési szakaszaiban növeli a bogyó tömegét, javítja a must minőségét, például a titrálható sav-, és az oldható szárazanyag-tartalmat. Olaszországban Italia csemegeszőlő-fajtán alkalmaztak huminsavas kezelést négy különböző időpontban: virágzás előtt, teljes virágzáskor, kötődéskor és zsendüléskor. Szüretkor a következő tulajdonságokat mérték meg: bogyónagyság, bogyótömeg, Brix, pH és titrálható savtartalom. Végül kiszámították a csemegeszőlők esetében fontos paramétert, a cukor/sav arányt.

Ez a tanulmány megerősítette, hogy a huminsavak teljes virágzáskor alkalmazva jelentős minőségi és mennyiségi növekedést eredményezhetnek a csemegeszőlőben, és pozitívan alkalmazhatók az ökológiai és a fenntartható szőlőter­mesztésben is.