Kísérletek Kecskeméten és Soltvadkerten

Az ismertetett kutatási eredményekből kiindulva a MATE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskeméti Kutató Állomásán Rajnai rizling, Kerner és Chasselas, Soltvadkerten Kékfrankos szőlőfajtán végeztünk referenciavizsgálatot a Huminisz Kft. komplex humin- és fulvósavalapú növénykondicionáló és lomb­trágya készítményeivel (Kondisol és Solvitis). Nemcsak a humin- és fulvósav termésmennyiség- és minőségnövelő hatásának igazolása volt a célunk, hanem azt is vizsgáltuk, hogy arid, aszályosodásra hajlamos homoktalajú területeken mennyiben tudja növelni a szőlőtőkék ellenálló képességét a száraz időszakokkal szemben. Mindkét területen üzemi körülmények között, azaz 0,5-1 hektáros felületen dolgoztunk. A kontroll- és a kísérleti parcellában azonos tőketerhelést állítottunk be, és azonos volt a növényvédelmi kezelés is. A kezelések hatásainak eredményeit a fürttermés mennyiségi és beltartalmi értékei alapján értékeltük.

Kecskeméten és Soltvadkerten is a vegetáció során a Huminisz Kft. által megadott alkalmazási technológiát követtük. Minden kezelésben adtunk 4 l/ha Kondisol B+S készítményt, amit a virágzás kezdete, intenzív hajtásnövekedés idején 1 l/ha Solvitis BórMo; a virágzás vége, kötődés fejlődési állapotban 1 l/ha Solvitis Mikrokomplex; bogyónövekedés, fürtzáródás idején 1 l/ha Solvitis Ca; végül zsendüléskor 1-1 l/ha Solvitis Mg és Solvitis NPK (4-4-11) lombtrágyával egészítettünk ki.

A vegetáció folyamán a kezelt ültetvényekben csak észlelési szinten volt lisztharmat-, peronoszpóra- és botrítiszfertőzés, annak ellenére, hogy az évjáratból adódóan erőteljes peronoszpóra- és lisztharmatfertőzési nyomásnak voltak kitéve a területek. Hektikusan követték egymást a csapadékos, hűvös és a párás, meleg, majd aszályos periódusok.  humuszos

Az augusztusi aszályos időszakot is károsodás nélkül vészelték át a kezelt parcellák. A humin- és fulvósavas kezelés hatására a fürtök átlagtömegében, a tőkénkénti és a négyzetméterre vetített termésben jelentős, szignifikáns növekedést értünk el három fajta esetében. A Rajnai rizlingnél nem volt ugyan növekedés a kontrollhoz képest, de ugyan­ahhoz a fürtnagysághoz kevesebb bogyószám tartozott. A fürtönkénti bogyószám, illetve a 100 bogyó tömege is több lett. A must Brix- és pH-értékében nem tapasztaltunk változást, a titrálható savtartalom azonban némileg csökkent. A rothadás a kezelt minták esetében gyakoribb volt, de a gazdasági kár küszöbértékét egyik tételnél sem érte el. A nagyobb rothadási hajlam valószínűleg azzal hozható összefüggésbe, hogy az utolsó kezelésnél a Solvitis NPK készítményt alkalmaztuk, ami nitrogént tartalmazott. Termesztés szempontjából a késői nitrogénadagolás hátrányos, mert növeli a rothadási hajlamot, ugyanakkor borászati szempontból előnyös lehet, mert táplálja az erjedéshez fontos mikroorganizmusokat.

Németh Krisztina
(MATE SZBI Kecskeméti Kutató Állomás),

Vaszily Zsolt
(Huminisz Kft.)