A miniszter hozzátette, a szalmabálák értékesítését érintő döntés előtt még egyeztetnek az érintettekkel, akiket kompenzálni kívánnak – írja az MTI.
Nagy István méltatta a Kányai Mezőgazdasági Cégcsoporthoz tartozó Aranyeső Kft. tudatos talajművelését és a nehéz piaci körülmények között kiutat kereső növénytermesztését. A magyar tulajdonban lévő cég 1,2 milliárd forintos beruházással, ezen belül a Vidékfejlesztési programban elnyert 482 millió forintos támogatással épített egy modern szárítót és növelte számottevően tárolókapacitását – tette hozzá.
A miniszter felidézte, hogy az elmúlt három évben sorozatban érték „emberpróbáló” kihívások és nehézségek az agráriumot. „A kiutat önök jelentik a tudásukkal, tapasztalatukkal, kétkezi munkájukkal” – fogalmazott.
Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi fejlesztési ciklusban a magyar kormány maximális nemzeti társfinanszírozást nyújt az uniós forrásokhoz, megháromszorozva ezzel a támogatási lehetőségeket. A források mellett jó szakemberek, megújuló agráregyetemi képzés is segíti a mezőgazdaságot a kiútkeresésben – mondta.
Megemlítette, nyugat-európai minisztertársai közül többen is nyilatkoztak arról, hogy uniós támogatásokat kívánnak az állattenyésztésük leépítésére fordítani, ami további lehetőségeket rejt a magyarok számára.
„Mi nem leépíteni szeretnénk, hanem fejleszteni az állattenyésztésünket a források megháromszorozásával, hogy visszafoglaljuk az adottságainknak megfelelő helyünket a piacon” – fogalmazott. Megemlítette, hogy 3 millió muszlim él Európában, az ő bárányhús iránti igényük és a táplálkozási divatirányzatok is lehetőséget teremtenek – mutatott rá.
Nagy István az egyik legfontosabb problémának nevezte, hogy az elmúlt 50 évben a talajban élő mikroorganizmusok száma 90 százalékkal csökkent.
