0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Csapadék kellene, de nagyon!

Szomjazik a föld a Vajdaságban, most, a tavaszi vetések időszakában a csapadék hiányzik a legjobban Szerbiában.

Amíg a tavaly körülbelül 700 liter eső áztatta négyzetméterenként a szerbiai földeket és a csapadék havi eloszlása is megfelelő volt, idén e tekintetben nagyon rosszul kezdődött az év.

vetőgép
Porfelhő a vetőgép nyomában a Délvidéken

Tavaly, az év első három hónapjában 150-170 liter csapadékot jegyeztek fel, ezzel szemben az idén, március végéig mindössze 70-80 litert mértek, ez pedig nagyon kevés. Most zajlik ugyanis a legnagyobb területen termesztett kukorica és szója vetése, most kellene a megfelelő nedvességtartalom a talaj felszíni rétegében ahhoz, hogy optimális körülmények között megtörténhessen a csírázás és a kelés. Ehhez viszont nincsenek meg a feltételek.

A talaj felső 5-6 centiméteres rétege teljesen kiszáradt, ezért sok termelő az optimálisnál mélyebbre ülteti a magot, így próbál védekezni a nedvességhiány ellen, aminek megvannak a maga veszélyei. Félő ugyanis, hogy a csíranövény képtelen lesz majd elérni a felszínt.

Amikor e sorokat írom, a következő két napra esőt prognosztizálnak a meteorológusok. Nagyon kellene a csapadék. Elszomorító azonban, hogy ezt követően az előrejelzés szerint ismét száraz napok következnek, ráadásul alacsony hőmérsékletekkel, ami ugyancsak hátráltatja a kelést. Így viszont bizonytalan, hogy miként indul majd fejlődésnek a csíranövény.

A Vajdaságban a cukorrépa és a napraforgó vetése már befejeződött. Mivel ezeknek a növényeknek a magja már korábban a földbe került, esetükben még volt esélye a sikeres csírázásnak és kelésnek. A kukorica- és szójatermesztők azonban izgulhatnak.

A nedvességhiány okozta kárt ugyanis a legmodernebb talajművelő eszközökkel és agrotechnikával is csak mérsékelni lehet, kiküszöbölni nem.

Egy hónappal korábban virágzik az olajrepce

repce
A vajdasági termelők körében mind népszerűbb a téli csapadékot jól hasznosító repce

A Vajdaságban az elmúlt évek során mind gyakrabban jelentkező csapadékhiányos időszakok miatt a termelők előtérbe helyezték az őszi vetésű kalászosok és az olajrepce termesztését. Ezek a kevésbé munkaigényes növények ugyanis, ha túl nagy bevétellel nem is kecsegtetnek, termesztésük biztonságot jelent a számukra.

Lévén ugyanis, hogy az év hidegebb időszakában kevesebb nedvesség párolog el a talajból, ezek a növények a tavaszi vetésűeknél jobban képesek hasznosítani a téli csapadékot.

Így termesztésük nagyobb biztonságot nyújt a termelőknek, mint a tavaszi vetésű haszonnövényeké. Azok akkor szerepelnek jól, ha megvan az ideális csapadékmennyiség és -eloszlás, térben és időben egyaránt.

A szokásosnál jóval melegebb tavaszi időjárás hatására a szakemberek szerint már most borítékolható, hogy idén a szokásosnál jóval korábban beérnek majd a kalászosok, és ez fog történni az olajrepce esetében is.

Az őszi vetésű olajrepce sárga virágai a megszokottnál egy hónappal korábban kinyíltak. Fejlődése az ideális őszi-téli csapadékmennyiségnek köszönhetően márciusig ígéretesen alakult. Hogy milyen termést ad majd, az attól függ, hogy az előttünk álló hetekben, amikor a szem feltöltődése zajlik, lesz-e csapadék.

A búza és a többi őszi kalászos gabona is idő előtt, a korábbinál jóval előbb virágzásnak indult, így az aratás nagy valószínűséggel már június első felében kezdetét veszi, holott ősi szokás szerint itt Péter és Pál napján, június 29-én kellene, hogy megkezdődjön a „kenyércsata”.

A vetéseket komolyabb rovarkártétel vagy gombás fertőzés egyelőre szerencsére nem sújtotta. A nedvességhiány ugyanis szemlátomást a parazitáknak sem kedvezett.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság

Magazin ajánló: