További problémák…
A termelőknek azonban nem csak a csapadékhiány keseríti az életét. Annak ellenére, hogy a téli esős időszakban részben csökkent az elmúlt két évben túlszaporodott mezei pockok és egerek népessége a határban, még mindig túl sok van belőlük. Sok helyről érkeztek olyan hírek, hogy a szakszerű madár- és vadkímélő rágcsálóirtást folytatni kell.
Szerbiában
A termelők másik gondja az, hogy hiába sikerült tavaly viszonylag jó terméseket betakarítani a korábbi, 2022-es évhez képest, amikor aszály felezte meg a terméseket, majd amikor 2023-ban mélypontra, önköltségi szint alá süllyedt a legtöbb mezőgazdasági termény felvásárlási ára, ehhez a mélyponthoz képest csak jelentéktelen áremelkedés volt tapasztalható a terménytőzsdén az elmúlt hónapok során.
Félő, hogy ez idén is így lesz. A termelők azonban most annak is nagyon örülnének, ha kiadós eső áztatná a földet.
Egyedül annak örülhettek a termelők, hogy a műtrágya csillagászati ára ismét megfizethető szintre ereszkedett. Így a műtrágyázás „luxusát” ismét megengedheti magának a legtöbb termelő.
Miért nincs megfelelő ára a gabonának Szerbiában?
Az elmúlt hetekben arról cikkezett a szerbiai sajtó, hogy az országban azért alacsonyak a gabonaárak, mert a kormány lehetővé tette a rossz minőségű, de olcsó ukrajnai gabona behozatalát. Ezt a nem kellően megalapozott állítást a növénytermesztőkre hivatkozva gyakran a legmegbízhatóbbnak számító sajtótermékek is átvették.
Sunčica Savović, a szerbiai gabonatermesztők Žita Srbije nevű érdekvédelmi szervezetének igazgatója cáfolta az értesüléseket.
„Rosszindulatú kitalációkról van szó. A szerbiai termelőket a kormány megvédte az olcsó és megkérdőjelezhető minőségű ukrán gabonafélék importjától, ugyanis a behozatali kukorica és búza esetében a védővám jó ideje a behozatali ár 30 százalékát teszi ki. Ez a vám pedig jóval nagyobb annál, mint amennyivel olcsóbb az ukrán gabona a szerbiainál. Így aki netalán a behozatal mellett dönt, az önmaga alatt vágná az fát” – nyomatékosította Sunčica Savović.
Épp ezért nehezen elképzelhető, hogy valaki a hazainál drágább és rosszabb minőségű gabonát importáljon Szerbiába – tájékoztatott az igazgató.
Elmondta azt is, hogy a 2023-ban a Szerbiába behozott kukorica- és búzamag 85 százaléka vetőmag gyanánt került az országba. A maradék 12 százalékot 380 tonna búza és 1500 tonna kukorica importja jelentette, ami elenyésző mennyiség a hárommillió tonnás éves szerbiai búza- és a 6,5 millió tonnás kukoricaterméshez mérten. Ezért itt az ideje leállítani a rémhírterjesztést az országban – fejezte be mondanivalóját a szerbiai gabonatermesztők Žita Srbije nevű érdekvédelmi szervezetének az igazgatója.
