Mint Hollósi Dávid, az MHB Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója elmondta, a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés 1600-1600 milliárd, a kertészet pedig 350 milliárd forint árbevétellel járul hozzá az agrárteljesítményhez. (A Baromfi Termék Tanáccsal is kész a megállapodás, azt a Baromfi Világnapon írják majd alá, május 16-án.) A cél az, hogy a most futó uniós költségvetési ciklus támogatásainak eredményeként a hazai élelmiszeripar utolérje a versenytársakat.
A tejágazat elérte a 2 milliárd kilogrammos éves termelési szintet – de az elmúlt időszakban sok termelő abbahagyta, a maradóknak pedig nagy szükségük van a fejlesztési forrásokra, hogy helyt tudjanak állni a nemzetközi nemzetközi versenyben – emelte ki Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója. Jelenleg az itthon elfogyasztott sajtok fele import, a vajnál pedig 60-70 százalék ez az arány. Eközben pedig a megtermelt, jó minőségű magyar tej 12-13 százaléka kimegy az országból, és nem itt dolgozzák fel – mutatott rá egy ellentmondásra, amit a fejlesztésekkel lehet oldani. Ebből is látszik, hogy a feldolgozóiparnak szüksége van pénzügyi partnerre – tette hozzá.
Jó, ha olyanokkal tapasztalatot tudunk cserélni, akik más szemmel látják a mezőgazdaság helyzetét – világított rá az együttműködés egy másik előnyére Apáti Ferenc, FruitVeb – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.
Szerinte a zöldség-gyümölcs-ágazat korszakváltás előtt áll, a klímaváltozás és a munkaerő hiánya okozta kihívásra egy tudásalapú, tőkeintenzív átalakulás lehet a válasz.
Az MBH jogelődjeivel kialakított régi jó kapcsolatok fontosságát ecsetelte Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége elnöke, aki kiemelte, hogy másokkal ellentétben ők kitartottak az ágazat mellett a válságos időszakokban is. Ugyanez a tapasztalata Petőházi Tamásnak, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnökének is, aki úgy fogalmazott, hogy „amikor két éve elkezdett süllyedni a hajó, az MBH akkor sem fordult el az ágazattól”.
