Az alagútfeladatban, ha a társuk késett, a csapatmunkára idomított rovarok sokkal nagyobb valószínűséggel fordultak vissza, mielőtt először elérték volna az ajtót. Azonban a társuk érkezésével visszafordultak az ajtóhoz.

Loukola szerint: „Eredményeink először mutatják, hogy a poszméhek képesek megtanulni újszerű kooperatív feladatok megoldását a fészkükön kívül. De a legmenőbb része ennek a munkának az, hogy egyértelműen bizonyítja: a poszméhek együttműködése szociális alapon nyugszik, és nem csak az egyéni erőfeszítések által vezérelt.”

Loukola azonban figyelmeztetett: „Hogy a poszméhek valóban megértik-e partnerük szerepét, további kutatásokat igényel, amelyek során részletesebben nyomon követik viselkedésüket az együttműködés során”.

„Ez a kutatás hozzájárulhat az állati viselkedés és az evolúció szélesebb körű megértéséhez. Emellett új kutatásokat inspirálhat a különböző állatfajok szociális intelligenciájának és együttműködésének evolúciójával kapcsolatban, valamint olyan területeken történő alkalmazásokra, mint a technológia, a robotika és az orvostudomány. Az állatok összetett viselkedésének és képességeinek jobb megértése növelheti az érdeklődést a környezetvédelem és az állatjólét iránt” – zárta gondolatait Loukola.