Évmilliárdjaik voltak arra, hogy ne öt érzékszervvel éljenek, hanem tucatnál is több, különböző információ felvételére és értelmezésére alkalmas „alkatrészt”  építsenek ki a túlélés érdekében.

Lehetséges fülkagyló nélkül hallani? De még mennyire. Az embernek és sok más állatnak azért van szükségük fülkagylóra, mert a levegőt használják hangközvetítő közegként, mely nem olyan hatékony, mint a víz vagy a szilárd anyag. Ezért nincs szükségük fülkagylóra a halaknak, és sok szárazföldi állat sem rendelkezik füllel, mert a talajban terjedő hangrezgéseket gyűjtik össze.

Tapogatózó gyökércsúcs

Alkalmazkodóképesség, gyors reagálás, ravaszság, kísérletezés, jó emlékezőképesség, megfontoltság, segítőkészség, osztozkodás: habár emberi fogalmak, ezek sajátos megfelelőivel a növényeknek is rendelkezniük kell, ha hosszú ideig életben akarnak maradni. Azért van nekik olyan sok speciális érzékelőjük, hogy megtalálják a vizet, az ásványi anyagokat, a nyomelemeket, továbbá felismerjék az akadályokat vagy a veszélyes vegyületeket,  stb.

Hallgatózás a föld alatt

Abban semmi különös sincs, hogy a víz létfontosságú a növényeknek, de az már sokkal érdekesebb, hogy hogyan tudják felfedezni és megszerezni. Kutatások bizonyítják, hogy nem csak a nedvességet érzik meg, hanem a víz hangrezgéseit is „hallják”. Magának a vízforrásnak a hatósugara eléggé behatárolt a földben, viszont a hang jóval messzebb terjed a talajban. A rezgések érzékelése segíti a növényeket, hogy gyökereikkel célirányosan a víz felé törekedhessenek. Ez a rendszer remekül működik viszonylag háborítatlan, természetes környezetben.

Zavaró zajok

Mindannyiunkat érintő kérdés, hogyan befolyásolja a közlekedés, az ipar, a munka- és barkácseszközeink által gerjesztett zajszennyezés a növények és állatok életét. Sajnos e tekintetben semmilyen jó hírrel nem szolgálhatunk. A természetellenes zajongás az élőlények számára stresszforrás. A kutatók kis bársonyvirágokkal (Tagetes patula) és a paprikavirágokkal (Salvia splendens) napi 16 órán át, 15 napon keresztül városi csúcsforgalom idején rögzített hanganyagot hallgattattak – míg a kontrollcsoport tagjai teljes csendet élvezhettek – és a növények erre adott reakcióit vizsgálták.

A növények nemcsak a közelükben levő nedvességet képesek „kitapogatni”, hanem  érzékelni tudják a távolabb található vízforrások neszeit, és még sok minden mást is. Civilizációs lármánkkal azonban gátoljuk fejlődésüket, oxidatív károsodást okozunk nekik, és megzavarjuk érzékszerveiket illetve hormonrendszerüket.